Új helyen a rosette-i kő
2004. július 13. 10:32
A British Museum legnépszerűbb kiállítási tárgyát, az egyiptomi hieroglifák megfejtésének kulcsát jelentő bazalttömböt új kiállítási koncepció szerint állítják a nagyközönség elé.
A tavaly 250 éves British Museum, mely immár két éve ingyenes állandó kiállításaival tömegeket vonz, az elmúlt két évszázadban a főbejárattól balra, majd az első teremben a jobb oldalon mutatta be látogatóinak a világ leghíresebb kődarabját, a rosette-i követ.
A feliratos bazalttömb, mely a múzeum legnépszerűbb kiállítási tárgya, egy memphisi pap i.e. 196 március 27-én kiadott rendeletét tartalmazza, miszerint a fáraót, V. Ptolemaioszt istenként kell tisztelni, mert létrehozta és megvalósítja a tökéletes Egyiptomot. Hieroglif írással a templomokat arra utasítják, hogy állítsák ki a rendeletet kemény kőből készült törvényoszlopra "isten szavaival", vagyis a hivatalos nyelven (hieroglif írással), az "iratok szavával" azaz köznyelven (démotikus) és "Égei betűkkel", vagyis a ptolemaioszi fáraók által használt görög nyelven.
A rosette-i követ mostantól merőben új kiállítási koncepció jegyében az egyiptomi szobrok galériájának közepén egy alig érzékelhető 11 milliméteres üvegvitrinen át tekinthetik meg az érdeklődők. A koncepcióváltás lényege, hogy az 1802 óta fektetve, vitrin alatt elhelyezett, dokumentumként értelmezett kiállítási tárgyat most visszahelyezik abba az álló pozícióba, ahogyan eredetileg törvényoszlopként is rávetült a tekintet. A karaktereket korábban kétszáz éven keresztül kitöltő fehér krétaport eltávolították és a bazalttömböt speciális megvilágításban egy homokkő alapzatra helyezték fel.
|
Nic Lee (Senior Stone Conservator) és a rosette-i kő |
Napóleon 1798-ban azért szállt partra Egyiptomban, hogy visszaszorítsa az angol befolyást a Földközi-tenger térségében. 1799. augusztus 2-án azonban egy homokot lapátoló katona, bizonyos Pierre-Francois Bouchard a Rosette (Raschid) melletti St. Julien erőd falainál, a Nílus nyugati deltájában egy asztallapnyi (114cm x 72cm x 28cm) fekete bazalttömbre bukkant, melyet korábban egy 15. századi mameluk erődbe is beépítettek.
Az 1801-es alexandriai béke értelmében az angolok magukkal vitték a kincset, mely egy év múlva a British Museumba került.
A görögül és latinul már kilenc évesen beszélő Jean-Francois Champollion (1790-1832) perzsa, etióp, szanszkrit, pahlevi és arab tanulmányok után 1822. szeptember 14-én megfejtette a hieroglifák 2000 éves titkát.
Champollionra a mai napig úgy emlékeznek a Nílus völgyében, mint az "ember, aki visszaadta a holt köveknek a beszéd ajándékát."
Támogasd a 
szerkesztőségét!
