A mozival is harcolniuk kellett a honfoglaló vezéreknek

2014. május 13. 09:54 MTI

Feszty Árpád 1891-ben tett párizsi útja során látta Jean-Baptiste-Édouard Detaille és Alphonse-Marie-Adolphe de Neuville A francia hadsereg című monumentális körképét. (Az akkoriban nagy divatnak örvendő, igen nagy méretű festményeket rendszerint kisebb részekből, kör alakú vázon állították össze, s a közönség a kör közepén szemlélhette, ezért teljesen valószerű hatást keltettek.) A lenyűgöző kép láttán elhatározta, hogy hasonló méretekben festi meg a bibliai özönvíz történetét. Felesége, Jókai Róza, a híres író lánya, aki szintén festőművész volt, ettől igencsak megrettent, mert pontosan tudta, milyen hatalmas munka és milyen hatalmas összegeket emészt fel egy ilyen vállalkozás. Fesztyt végül apósa, Jókai Mór beszélte rá arra, hogy ha már nem hajlandó tervétől elállni, inkább a honfoglalást fesse meg, hiszen közeledik az ezredik évforduló, a millennium.

Feszty jeles művészek, köztük Barcsay Adolf, Mednyánszky László, Mihalik Dániel, Spányi Béla közreműködésével 1893-ban kezdett hozzá a honfoglalás eseményeinek megfestéséhez. A történeti hűség kedvéért a Vereckei-hágóhoz is elutazott, történészek, régészek véleményét is kikérte, de a korabeli magyarok és a honfoglaló vezérek fegyverzetéről, öltözetéről akkoriban még kevesebbet tudtak. Az általa irányított munka feszített ütemben folyt, még Jókai Róza is besegített, ő a halottakat és a sebesülteket festette meg. A maga nemében egyedülálló, monumentális alkotás a romantika szemüvegén keresztül mutatja be hat egymáshoz kapcsolt jelenetben a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe.

A magyarok bejövetelének avató ünnepségére 1894. pünkösd vasárnapján került sor. A festményt egy bérelt telken lévő üvegkupolás épületben állították ki, a mai Szépművészeti Múzeum helyén. Az egész országból megindult a zarándoklat a 120 méter kerületű és 15 méter magas festmény megtekintésére. Az 1896-os millenniumi kiállítás látogatóinak zöme a körképet is megcsodálta, de hiába özönlöttek a belépőjegyet váltó látogatók, Feszty a számlák kifizetése után 10 ezer forintnyi veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.

A festményt 1898-ban a londoni világkiállításra szállították, s csak 1909-ben hozták haza Budapestre, ahol időközben a Szépművészeti Múzeum építése miatt az üvegkupolás épület telkét kisajátították. A körképet ezért egy ideiglenes, fából készült épületben helyezték el a városligeti mutatványos bódék tőszomszédságában, és ekkor már félelmetes vetélytársával, a mozival is meg kellett küzdenie. A második világháborúban a körkép épületét bombatalálat érte. A súlyosan megsérült képet a megmentésére alakult egyesület tagjai 1945 nyarán nyolcméteres csíkokra szabdalták, fahengerekre göngyölték és különböző raktárakban tárolták, a sérült vászon állapota így tovább romlott.

Az ópusztaszeri nemzeti emlékhely kialakítását a honfoglalás tiszteletére Erdei Ferenc író, tudós, politikus kezdeményezte 1970-ben. Az emlékbizottság tagja, László Gyula régészprofesszor volt az, aki javasolta: a leendő emlékparkban a Nemzeti Galériába került Feszty-körképet is állítsák fel. Az 1800 négyzetméteres festményből megmaradt, mindössze 730 négyzetméternyi vászonfelület 1974-ben Szegedre került, ahol magyar szakemberek végeztek rajta állagvédő restaurálást. Az emlékpark építése 1990-ben már olyan szakaszba jutott, hogy a körkép teljes helyreállítására is gondolni lehetett, a munkát az Ars Antiqua lengyel restaurátor csoport nyerte el, amely négy évig dolgozott a festményen.

Az újjászületett Feszty-körképet 1995. július 14-én avatták fel, a nagyközönség előtt az év augusztusának első napján nyitották meg Ópusztaszeren a festménynek helyet adó épületet, a Rotundát. A látogatóknak hozzávetőleg fél óra áll rendelkezésükre, hogy megtekintsék a hatalmas panorámaképet, melynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A látogatás előjegyzés alapján történik, eddig 4 és fél millióan látták A magyarok bejövetelét. A körképet otthon, karosszékből is lehet nézegetni, miután néhány éve az internetre felkerült digitális reprodukciója, amely az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark honlapján tekinthető meg.