40 éve halt meg Johnson
2013. január 22. 10:21
Negyven éve, 1973. január 22-én halt meg Lyndon B. Johnson, az Egyesült Államok 36. elnöke, aki 1963-ban John Fitzgerald Kennedy elnök meggyilkolása után vette át a sokkban lévő ország vezetését, majd 1964-ben saját jogán nyerte el a tisztséget. Társadalmi reformjai népszerűvé tették, a vietnámi háborúba azonban belebukott, és 1968-ban már nem indult az elnökségért.
Lyndon Baines Johnson 1908. augusztus 27-én született Texasban egy tanító és farmer öt fia közül legidősebbként. Politikai pályafutását szülőállamában kezdte, de hamarosan az országos politika felé is megnyílt előtte az út. Franklin Delano Roosevelt elnök New Deal politikájának támogatójaként 1937-ben demokrata párti színekben képviselővé választották; választókörzetét 1949-ig képviselte, és a ranglétrán fölfelé haladva egyre fontosabb bizottságokban kapott helyet.
1949-től már szenátorként növelte befolyását, a párt egyik legerősebb emberévé vált, előbb kisebbségi, majd 1955-től többségi vezető volt. Már 1956-ban harcba szállt pártja elnökjelöltségéért, és 1960-ban ő számított komoly esélyesnek - ám a fiatal Kennedy útját állta. Az alelnökjelöltség azonban még elérhető volt számára: egyes források szerint JFK kérte fel (de nem számított rá, hogy Johnson rá is bólint), mások szerint ő küzdötte ki magának. Abban azonban mindenki egyet ért, hogy személye révén jó esély nyílt a kritikus déli államok szavazatainak megszerzésére.
Alelnökként 1961-ben költözhetett be a Fehér Házba, ahol a rutinos politikus tisztségéből adódóan szinte hatalom nélkül találta magát. Kennedy ugyan igyekezett bevonni a döntésekbe, mégis nehéz dolga volt az energikus elnök mellett. 1963. november 22-én azonban minden megváltozott. Két órával és 8 perccel a dallasi merénylet után Johson a Washington felé tartó elnöki különgépen letette a hivatali esküt (megjegyzendő, hogy ő volt az első elnök, akit bírónő esketett fel, és Biblia nem lévén a fedélzeten, a meggyilkolt JFK íróasztalában talált katolikus imakönyvet használták). Az esküt mondó új elnökről és a véres ruhában döbbenten mellette álló Jackie Kennedyről készült fotó bejárta a világot.
Johnson az elődje által megindított programok folytatását ígérte az amerikaiaknak, Kennedy több tanácsadóját maga mellett tartotta, még a meggyilkolt elnök fivérét, Robert Kennedyt is meghagyta az igazságügyi miniszteri tisztségben. 1964-ben földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a választásokon, így majd' egy évszázad után ő lett az első déli elnök. A beiktatásra fokozott biztonsági intézkedések között került sor, így az elnökök sorában elsőként páncélozott autón érkezett a szertartásra, és golyóálló üveg mögött tette le a hivatali esküt.
Hivatali ciklusának legfontosabb eleme a Big Society (Nagy Társadalom) elnevezésű program volt: polgári jogi törvényeket fogadtak el, jelentős szociális programokat indítottak útjukra (Medicare, Medicaid), és harcot hirdettek a szegénység ellen. Ugyanakkor elnöksége alatt süppedt bele Amerika a vietnámi konfliktus mocsarába, 1968-ban már 550 ezer katona harcolt a megnyerhetetlen háborúban.
Johnson veszte is Vietnám lett. Miután felmérte, hogy az 1968-as választásra nem maradt esélye, bejelentette, hogy nem indul újra, ehelyett minden erejét a háború befejezésére fordítja. Elnöki ciklusának lejárta után a politikától visszavonultan élt 1973. január 22-én, szívroham miatt bekövetkezett haláláig. Felesége, a 150 millió dolláros holdingot felépítő híres Lady Bird Johnson 34 évvel élte túl férjét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
