Barbara napja
2002. december 4. 10:28
Szent Cecíliához és Alexandriai Szent Katalinhoz hasonlóan Barbara szentként és mártírként való tisztelete a 9. század óta Keleten és Nyugaton egyaránt elterjedt, bár a hitelesnek tekintett történeti források nem beszélnek róla.
<
| Mártír és védőszent |
Apját mindez annyira elkeserítette, hogy maga panaszolta be lányát Nikodémia római helytartójánál, Maximinius Daiánál. A bíró megfélemlítésül keresztényeket kínoztatott Barbara szeme láttára, majd megparancsolta, hogy ruhátlanul pellengérezzék ki a piacon, minden kíváncsi tekintet prédájául. A földből felszálló köd és az égből leereszkedő felhő azonban úgy beburkolta Barbara testét, hogy senki nem látta meztelenségét. Végül a bíró fővesztésre ítélte, és ekkor történt a legszörnyűbb: az apa, aki korábban esztelen féltékenységgel óvta a leányát, most maga ragadta meg a kardot és fejezte le. Mikor azonban hazafelé ment, villám sújtotta őt, és nem maradt belőle más, csak egy maréknyi hamu.
A védőszent
Szent Cecíliához és Alexandriai Szent Katalinhoz hasonlóan Barbara szentként és mártírként való tisztelete a 9. század óta Keleten és Nyugaton egyaránt elterjedt, bár a hitelesnek tekintett történeti források nem beszélnek róla. Apja villám általi halála miatt a villámcsapás és tűzvész ellen is kérik oltalmát, ezért a vészharangra rá szokták vésni a képét. Ezáltal lett a harangok és a harangöntők védőszentje, de neki ajánlották a hegycsúcsokat és az erődítményeket is. A puskapor feltalálása után, amelyet úgy tekintettek, mint a villám és a tűz egyesült erejét, ez a gyenge és minden erőszaktól távol álló szűz hamarosan a tüzérek védőszentje lett. Védőszentjüknek tekintik a hegymászók, akiket útjaikon vihar és villámcsapás veszélye fenyeget, de ugyanígy a bányászok is, akik a sújtólég veszélyében dolgoznak. Végül a torony miatt, amelyben lakott, s amellyel oly gyakran ábrázolják, a régi építőmesterek és kőművesek védőszentje lett.
Borbála-ága
A néphagyomány szerint december 4-én virágrügyes ágakat szokás vágni és az asszonyoknak ezen a napon tilos dolgozniuk. Leginkább cseresznye-, alma-vagy mandulaágakat, de az aranyvessző, a jázmin, a birsalma ága és a fűzbarka is jól illik közéjük. A levágott ágak végét ferdére metszik, és úgy fektetik őket meleg vízzel teli fürdőkádba. Aztán az ágakat vázába állítják, langyos vizet töltenek bele, egy kevés cukrot és egy rézpénzt is tesznek a vizébe. Minden második nap ki kell cserélni a vázában a vizet, s akkor a Barbara-napi ágak pontosan karácsonyra virágba borulnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
