Népszerű lett a rovásírás
2007. június 29. 16:00
A rovásírás megtanulására nemcsak azok vállalkoznak már, akik a magyar régmúltból minél többet szeretnének a gyakorlatban is megismerni.
<
|
Az énlakai rovásfelirat (1668) |
A mai ötvenéves, vagy a fölötti generáció tagjai közül csak kevesen figyelhettek föl arra, hogy a mintegy másfélezer éves magyar rovásírás nagyon alkalmas lehet titkos levelezésre. Az akkori politikai légkörben legföljebb futólag esett szó rovásírásról a tanítási órákon, s arról, hogy a rovásírásról csak a 10-11. században tértünk át a fejlettebb, latin betűs írásra, vagy hogy néhány századdal később még nagy kedvvel használta a rovásírást II. Rákóczi Ferenc, amint másfélszáz évvel ezelőttig a székelyek is.
Napjainkban azonban egyre nő az érdeklődés őseink írásjelei iránt. A Kárpát-medencében, csupán a cserkészszövetség keretében közel húszezren foglalkoznak ezzel az írásmóddal. Magyarországi, felvidéki, erdélyi, vajdasági, muravidéki iskolások, egyéni versenyzők, szakköri tagok évente ötszáznál többen jelentkeznek a Kárpát-medencei rovásírás versenyre, melynek idei, június végén megrendezett budapesti döntőjébe százhúszan jutottak be. Legtöbben iskolában, tankönyvből, tanítás után, szakköri keretben tanulják a jobbról balra haladó, kizárólag nagy betűkből álló rovásírást.
Általában az általános iskola negyedik osztályában kezdik el a tanítását, hogy ne zavarják a gyereket a latin betűs írás tökéletes elsajátításában. A latin betűket, arab és római számokat jelölő rovások könnyen megtanulhatók, a legtöbben nyolc, tíz óra alatt el tudják sajátítani az ősi ábécét. Szakértők szerint a csúcsot egy huszonnégy éves fiatalember tartja, ő egy gyakorló füzet alapján másfél óra alatt tudta megtanulni a rovásírást. A rovásírás tanulását tankönyv és munkafüzet is segíti, s az utóbbi a harmadik kiadásnál tart.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
