Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Rituális gyilkossággal vádolták a tiszaeszlári zsidóságot

2007. április 4. 17:45

<

Gyűlölködésben való kéjelgés, német mintára

A per Nyíregyházán, több mint egy évvel Solymosi Eszter eltűnése után vette csak kezdetét. A vádlottakat a kor jeles ellenzéki politikusa, az egykori vármegyei főügyész, a későbbi országgyűlési képviselő Eötvös Károly képviselte. Az egy hónapig tartó per során a vád minden bizonyítéka és elmélete megdőlt, a szakértők mind a védelmet igazolták, miként a Tiszában talált holttest újraboncolása is az Eötvös irányította védelem állításait támasztották alá.

Eötvösnek sikerült bebizonyítania, hogy antiszemitizmusra épülő koholt vádakról van szó, a fiatal lányt senki nem ölte meg, hanem vízbe fulladt. A bíróság végül Eötvös hétórás védőbeszédét követően mind a tizenöt vádlottat felmentette, később közülük többen is elhagyták az országot, hogy külföldön kezdjenek új életet.

A tiszaeszlári ügy - a tíz évvel későbbi franciaországi Dreyfus-perhez hasonlóan - a korai antiszemitizmus megnyilvánulása volt, amelyet történészek a gazdasági és politikai rendszer átalakulásával, és az erre adott irracionális érzelmi válaszokkal hoznak összefüggésbe. A kor jeles politikusai közül az emigrációban élő Kossuth a "zsidókérdésről" szólva ezt írta: "absolute nincs semmi possibilis célja, kivéve a gyűlölködésben való kéjelgést, s hozzá azt is német mintára...".

Más politikusok visszaemlékezése szerint azonban voltak olyanok - így például Andrássy Gyula -, akik hittek a rituális gyilkosságról szóló elméleteknek, de azt vallották, hogy a külföldi zsidó közösségektől érkező anyagi támogatások fontosabbak az ország számára. A történeti hűséghez tartozik azonban, hogy Lichtenstein herceg ezt csak Andrássy halála után mesélte el, így a grófnak nem adatott meg a viszontválasz lehetősége.

Az ügy több résztvevője - így Bary József és Eötvös Károly is - megírta emlékiratait. Eötvös műve, A nagy per, amely ezer éve folyik és még nincs vége 1904-ben jelent meg. Ebben a tiszaeszlári ügyön túl a korábbi hasonló antiszemita vérvádak és koholt perek történetét is megírta, sőt szociológiai pontossággal mutatta be őket. Bary József visszaemlékezései 1915-ben bekövetkezett halála után, 1933-ben láttak napvilágot fia gondozásában. Ő akkor úgy gondolta, hogy az antiszemitizmus veszélyei nem fenyegetnek, s ily módon az évtizedekkel korábban, egy szabolcsi faluban történtek felelevenítése "a felekezeti béke veszélyeztetésével nem járhat"...

A pernek több irodalmi feldolgozása született, Krúdy Gyula 1931-ben írta A tiszaeszlári Solymosi Eszter című regényét, Sándor Iván 1973-ban ismertette kutatásainak eredményét A vizsgálat iratai című könyvében, Elek Judit 1989-ben Tutajosok címmel forgatott róla filmet.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Pietsch Judit, Sajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Rituális gyilkossággal vádolták a tiszaeszlári zsidóságot

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra