Műtárgyakat gyűjtött az Iparművészeti Múzeum első igazgatója
2007. március 6. 08:00
Tanulmányokat és fényképeket foglal magában az a kötet, amely Ráth György műgyűjtőt, az Iparművészeti Múzeum első igazgatóját és az általa gyűjtött műtárgyakat mutatja be.
<
A Ráth György által gyűjtött festmények, fafaragványok, textilek, porcelánok és ötvösművek a műgyűjtő Városligeti fasori villájának enteriőrjét alkották - mondta a szerkesztő, hozzátéve: az archív felvételeken látható, hogy a műremekek annak idején a villa mindennapi használati tárgyai közé tartoztak.
Horváth Hilda elmondta: megmaradtak a műkincsvásárlásokról szóló számlák, megőrizték a gyűjtő kereskedőkkel folytatott levelezését, továbbá számos, Ráth György részvételével zajlott aukció katalógusát, ezek alapján készült a kötet egyik összefoglaló tanulmánya. A művészettörténész kiemelte, hogy a magyar műkincsgyűjteményeket övező jelentős külföldi érdeklődés miatt a mű angol nyelven is megjelent.
Az 1905-ben elhunyt, egykori múzeumigazgató villájában éppen száz éve hozták létre a Ráth György Múzeumot. Az intézmény egy emlékszoba kivételével ma már távol-keleti gyűjteménynek ad helyet, de az olasz, németalföldi és német műkincsek megmaradtak, különböző magyarországi múzeumokba kerültek. A mintegy 170 oldalas, képekkel illusztrált tanulmánykötet az Iparművészeti Múzeumban és intézményeiben kapható.
Noha foglalkozása szerint bíró volt, Ráth György (1828-1905) a köztudatba a kor nagy műgyűjtőjeként és mecénásként vonult be. Az iparosodással párhuzamosan a hagyományos kézműipar Európa-szerte kezdett háttérbe szorulni, a tömegtermelés azonban silány termékeket produkált - erre legélesebben a világkiállítások irányították rá a figyelmet. Ráth György éppen ezért szorgalmazta a műipar fejlesztését és az esztétikai igényesség megőrzését. A megoldást többedmagával egy hazai "műiparmúzeum" alapításában látta.
A Magyar Iparművészeti Társulat alapítójaként és elnökeként egyik letéteményese volt a magyar Iparművészeti Múzeum megalapításának. A kor művészeti közéletének jelentős szereplője volt. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat élén tevékenyen részt vett a régi Műcsarnok és a Zeneakadémia létesítésében is. A magyar kultúrtörténetbe neves polgári műgyűjtőként írta be a nevét: 1000 darabos kollekcióját halálakor az Iparművészeti Múzeumra hagyta. Ráth György kulturális missziójáért 1902-ben megkapta a francia Becsületrend középkeresztjét. További titkok a műgyűjtő életéből.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
