Róbert esztergomi érsek az egyházi tilalommal azt akarta elérni, hogy így próbálja meg az uralkodót az 1231-ben kiadott dekrétum határozatainak betartására. Különösen azt nehezményezte, hogy a mohamedán (izmaelita) pénzügyi tisztségviselők a helyükön maradhattak. Ezért Róbert továbbá Apod fia Dénes nádort, Sámuel egykori kamaraispánt kiközösítette. Miklós fia Miklós tárnokmesternek április 8-ig adott határidőt a megjavulásra. Végül II. András és Béla herceg kérésére az interdiktum és a kiközösítések végrehajtását április 7-től augusztus 30-ig felfüggesztette. A pápa sem nézte jó szemmel Róbert önkényeskedését, IX. Gergely biztosította a magyar királyt, hogy a Szentszék engedélye nélkül senkit sem lehet kiközösíteni.