A tálib Buddha-romboláshoz hasonlítják az iráni gátépítést
2006. november 29. 12:30
A Perszepolisztól, az ókori Perzsia fővárosától 60 km távolságra fekvő Sivand-gát Irán egyik legvitatottabb fejlesztési projektje. Az előzetes feltárások során ugyanis több mint 100 fontos lelőhely kerülhet víz alá.
Veszélyben az ókori palota
2003-ban az ENSZ felhívást intézett a régészekhez, hogy még a gát árterének feltöltése előtt tárják fel és írják össze a Bolaghi-völgyben fellelhető történelmi emlékeket. Azóta iráni és nemzetközi régészcsoportok végzik a történelmi leletek feltárását, amelyek között kőből épült csatornák, 4000 éves fémkohókként használt üregek és ókori temetők találhatók. Míg az iráni illetékesek lebecsülik a lelőhelyek jelentőségét, a régészek és aktivisták még több időt kérnek a leletek megmentésére. Állításuk szerint a lelőhelyek rengeteg információt nyújtanak Irán múltjáról. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a gát feltöltése miatt a közeli Paszargadot is elöntheti a víz, és néhányan a projektet egyenesen a bámijáni Buddha-szobrok elpusztításához hasonlítják.
Maziar Kazemi, az Iráni Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (IKÖH) alá tartozó Takht-e Jamshid (Perszepolisz) történelmi műemlék igazgatója szerint Paszargadot, amely 2004 óta az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel, nem veszélyezteti a gátépítés, mivel "a víz maximum a tengerszint feletti 1830 méter magasságig ér majd, Paszargad pedig 1850 m magasságban található. Az elárasztott terület 9 kilométerre fekszik a romvárostól, ami azt jelenti, hogy a Sivand-gát nem jelent veszélyt Pasargadra és környékére" - mondta Kazemi. Ennek ellenére még nem világos, hogy a gát okozta nedvesség mennyiben fogja érinteni Paszargadot, amely az ókori iráni civilizáció kiemelkedő emléke.
|
Pirossal jelöltük Paszargad romjait, míg sárgával a leendő gát helyét  |
Támogasd a 
szerkesztőségét!
