Mihail Vasziljevics Lomonoszov Gyenyiszovkában született. A moszkvai Szpasszkij-kolostor akadémiáján tanult, majd bányászati tanulmányokat folyatatott a szentpétervári akadémián. Németországi tanulmányútján filozófiát hallgatott és természettudományi ismereteket szerzett. 1742-től a szentpétervári akadémián fizikát tanított, 1745-ben a kémia professzorává nevezték ki. Ő volt az első, aki orosz nyelven tartotta előadásait. Megírta az első, valóban tudományos orosz nyelvtant, egységesítette az orosz helyesírás szabályait. Lerakta a kinetikai hő- és gázelmélet alapjait; megfogalmazta, majd kísérletekkel igazolta a tömegmegmaradás törvényét, s meghatározta az abszolút 0 fok létezését. Mint geológus a földtani változások állandóságát, a történések folyamatosságát hirdette. Tudományos és filozófiai nézeteiben a materializmus talaján állott, s nagy eszmei hatást gyakorolt a XIX. század eleji haladó gondolkodókra és később a nagy orosz forradalmi demokratákra. 1755-ben életre hívta a moszkvai egyetemet, amelyet rendi különbségeken felül álló tanintézetté tett. Az intézmény 1940-től a nevét viseli. Tagja volt a szentpétervári akadémiának. Verseket, tragédiákat és eposzt is írt. Az orosz költészetben meghonosította az antik versformákat. Szentpétervárott hunyt el 1765. április 15-én.