A zsitvatoroki békével ért véget a 15 éves háború
2006. november 10. 12:30 Dombovári Ádám
1606. november 11-én a zsitvatoroki békével zárult le az 1593-ban indult, nemzetközi összefogással zajló tizenötéves háború. A békekötés során a törökök több ponton is becsapták a másik felet.
Pax aeterna?
Mit jelent az a szó, hogy `béke`? Napjainkban, 400 évvel a zsitvatoroki béke megszületése után a `béke` fogalma jól leírhatónak tűnik, kellően határozott: ha megkérdeznénk, feltehetően nem gondolkodna el senki sem azon, mit is értünk alatta. A professzionális, poszt-modern diplomácia korában egyértelműnek látszik, hogy ha definiálni akarjuk, akkor leegyszerűsítve valami olyasmit mondhatnánk, hogy a béke egy olyan aktus, avagy szerződés, amely egy adott (fegyveres) konfliktust zár le. Minuciózus részletekig szabályozza a konfliktus és annak `holdudvarához` tartozó mindazon politikai, geopolitikai, politikai földrajzi, gazdasági, esetenként társadalmi kérdéseket, kondíciókat, amelyek feltételezik és szabályozzák a konfliktus kiújulásának határozott/határozatlan ideig történő megszűnését, a kettő vagy több érintett fél lehetőségekhez mért érdekeinek megfelelően.
|
Hans von Aachen: Allegória a 15 éves háború kezdetén, 1603 |
A török végleges magyarországi berendezkedését követő 1541-es, 1543-as, 1552-es "hivatalos" hadjáratokat követő 1568-as drinápolyi béke hiába rögzített de iure egy békeidőszakot a törökök és a Habsburgok között (1570-ben Bécs a speyeri szerződésben Erdéllyel is békét kötött), de facto a határok mentén folyamatos portyázások, mindkét részről indított váltakozó intenzitású betörések követték egymást. A nagyjából 120 végvár és erődítések várláncolata alkotta határokon a török-magyar viszonynak két oldala volt: források bizonyítják, hogy adott esetben a felek kereskedtek az egymás területén hiánycikknek számító - esetenként tiltott - termékekkel, mint amilyen például a fa volt.
A békét kisebb csatározások színesítették, így 1569-70-ben a Tiszántúlon Karácsony György szilágysági jobbágy antifeudális és törökellenes háborúra hívta a parasztokat, de a mozgalma elbukott. 1571-ben Thury György, Kanizsa kapitánya esett el egy összecsapásban, 1575-ben a fehérvári bég elfoglalta az Ipoly melletti Kékkő, Divény és Somoskő várait. 1583-ban Istvánffy István veszprémi kapitány Balatonhidvégnél a koppányi bég seregén aratott győzelmet, Borbély András egri hadnagy pedig Ónodnál a szolnoki pasán. 1585-ben a kassai, kállai, egri, tokaji és szatmári őrségek rajtaütöttek a szolnoki béghez tartozó turai vásáron.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
