230 éve született meg az Amerikai Egyesült Államok
2006. július 4. 11:00
230 évvel ezelőtt, 1776. július 4-én a második Kontinentális Kongresszus határozata után két nappal a 13 észak-amerikai gyarmat Philadelphiában tizenkét igen szavazattal elfogadta a Thomas Jefferson által szövegezett Függetlenségi Nyilatkozatot.
1775-ben az amerikai brit gyarmatok függetlenségi háborút indítottak, miután már a XVII. század végétől kiéleződtek az ellentétek az észak-amerikai angol gyarmatok és az anyaország között, előbb kereskedelmi, majd a XVIII. század közepétől politikai területen is. III. György angol király 1775 augusztusának végén az összes amerikai gyarmatot `koronaellenes` lázadással vádolta meg, és 1776. március 1-jei hatállyal megtiltotta, hogy a gyarmatok idegen országokkal kereskedjenek. Június elején a meghatalmazottak kongresszusa jóváhagyta az ún. `Olive Branch Petition`-t, amelyben békés szándékaikat hangsúlyozzák és a király védelmét kérik a parlament és a minisztériumok által rájuk erőszakolt elnyomás és az adók ellen. Egyidejűleg a kongresszus közös hadsereg felállítása mellett döntött. A különálló gyarmati hadseregeket George Washington parancsnoksága alatt egyesítették.
A nyilatkozat fáradságos tárgyalások után született meg. A Carolina és Virginia államok által benyújtott javaslat hatására, miszerint szakadjanak el Nagy-Britanniától, a kongresszus bizottságot nevezett ki, melynek John Adams, Benjamin Franklin, Thomas Jefferson, Robert Livingstone és Roger Sherman is tagja volt s megbízta azt a Függetlenségi Nyilatkozat kidolgozásával. A nyilatkozatban a megbízás szerint részletesen ki kell fejteni a Nagy-Britanniától való elszakadás okait. Az emberi jogok megfogalmazása "az egyén elidegeníthetetlen jogai"-ról Virginia állam nyilatkozatából származik.
"Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, hogy az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartoznak a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvéshez. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítettek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje és új kormányzatot hozzon létre, amelyik olyan alapokon nyugszik és hatalmát oly módon szervezi meg, ahogy a legmegfelelőbbnek tűnik, hogy biztonságot és boldogságot teremtsen. ... Amennyiben a visszaélések és bitorlások hosszas sorozata, melyek mind ugyanazt a célt követik, leleplezi a szándékot, hogy a népet a korlátlan zsarnokság uralma alá gyűrje, akkor a népnek jogában áll, sőt kötelessége, hogy az ilyen uralmat lerázza és leendő biztonságára új biztosítékokat teremtsen. Ilyen volt ezeknek a gyarmatoknak a türelmes szenvedése, amely most rászorítja őket, hogy eddigi kormányzati formájukat megváltoztassák. Nagy-Britannia jelenlegi királyának története az ismétlődő jogsértések és bitorlások története, amelyek mind azt a közvetlen célt követik, hogy ezek fölött az államok fölött korlátlan zsarnokságot építsenek ki. ... E gyarmatok igaz népének nevében és megbízásából ünnepélyesen tudatjuk és kijelentjük, hogy ezek az egyesült gyarmatok szabad és önálló államok, és teljes joggal azok, hogy a brit korona iránti mindenféle alattvalói kötelezettségtől szabadok, és hogy köztük és Nagy-Britannia között minden állami kötelék megszüntetendő, a gyarmatok mint szabad és önálló államok teljességgel maguk irányítják sorsukat. ..."
A tizenharmadik állam, New York július 4-e után néhány nappal később adta beleegyezését. Augusztus elejéig szinte mind az ötvenöt Philadelphiában ülésező kongresszusi küldött aláírta az állami függetlenség dokumentumát. Ettől kezdve a tizenhárom volt brit gyarmat: Massachusetts, New Hampshire, Rhode Island, Connecticut, New York, New Jersey, Pennsylvania, Delaware, Maryland, Virginia, Észak-és Dél-Carolina és Georgia alkotja az Amerikai Egyesült Államokat.