Budapesten született 1883. április 8-án. 1918-ban a Károlyi-kormány követe volt Prágában. A magyar írók és az irodalom támogatása érdekében 1927-ben az ő kezdeményezésére rendezték meg Magyarországon az első könyvnapot. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945 után rövid ideig a Nemzeti Múzeum elnöke volt. Régész-művészettörténészként a keleti régészet felé fordult. Publicistaként 1945-ig a polgári radikalizmus harcos szószólója, majd a háború után a polgári demokrácia híve volt. Újságíróként az irodalmi igényű, népszerű-tudományos riport műfajának megteremtője. Műfordítással is foglalkozott.