A kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész Nagyajtán született 1901. január 14-én. Erdélyből Magyarországra települése után könyvelőként dolgozott, az Országos Színészegyesület Színészképző iskoláját 1928-ban végezte el. Pályáját vidéken kezdte, az országos Művész Színház társulatával beutazta az országot. 1935-1945-ig a Vígszínház tagja volt, ezután a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek elismert művésze volt 1965-ben történt nyugdíjazásáig. Elsősorban magyar szerzők népies epizódalakjainak reális, erőteljes ábrázolásával tűnt fel, a hányatott sorsú emberek szerepeit nem eljátszotta, hanem átélte. Művészetének jellemző vonásai az egyszerűség, a szenvedélyek belső izzása, a megjelenítő erő. Erdélyből tiszta, ízes színpadi beszédet hozott. Keserű iróniája és fanyar humora színpadon is nagyszerűen érvényesült. Főbb szerepei: Bubnov (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Orrondi (Shakespeare: Szentivánéji álom), Bolyai Antal (Németh László: A két Bolyai). Tiborc alakítása Katona József Bánk bánjában színháztörténeti értékű. Több mint ötven filmben nyújtott emlékezetes alakítást: Emberek a havason (1942), Lúdas Matyi (1949), Különös Házasság (1951), Szakadék (1956), Húsz óra (1964), Circus Maximus (1980).