150 éve halt meg Heinrich Heine
2006. február 17. 10:30
Százötven éve, 1856. február 17-én halt meg Heinrich Heine, a XIX. század kiemelkedő német költője.
<
Számos legendát és történelmi eseményt dolgozott fel: a Tannhäusert, Marie Antionette-et, Belcazart, Dávid királyt. Bejárta hazája nagy részét, jórészt gyalog, s élményeiről versben és prózában is beszámolt. Németország - egy téli rege című költeménye a korabeli német valóság összefoglalása. Ifjúkorában meglátogatta az idős Goethét is Weimarban, s a költőfejedelem megkérdezte tőle: most min dolgozik? - Éppen egy Faustot írok - volt a válasz, mire az audiencia gyorsan véget ért.
Baráti kapcsolatban volt Marx-szal, akinek révén megismerkedett a kor leghaladóbb társadalomtudományi irányzataival. Petőfire is jelentős mértékben hatott, mind népi hangvételükben, mind politikai radikalizmusukban hasonlítottak. Ő is olvasott nagy költőnktől, Kertbeny Károly fordításában, Petőfi pedig három Heine verset fordított magyarra. Heine lelkes versben üdvözölte a magyar forradalmat, példaként állította a németek elé: "Ha hallom ezt a szót: magyar, Szűk lesz a német plundra rajtam." Legjelentősebb prózai írásaiban, az Útiképekben sorra veszi a német valóság számos elemét, a tájleírások mellett sok politikai és irodalmi kérdésben foglal állást. 1844-ben nagy verset ír a sziléziai takácsok lázadásának emlékére.
Sírja Párizsban |
Nagybátyja gazdag hamburgi bankár volt, aki hosszú időn át támogatta őt, a költő azonban később elvei miatt szakított vele, noha ettől kezdve állandóan anyagi gondok között élt. Betegsége miatt hét évig feküdt a matrac-sírban, de szelleme és alkotókedve töretlen maradt. Időskori lírája, a Mouche-dalok megható dokumentumai a testi erőn túli, szellemi, érzelmi kapcsolatnak.
Heine utóélete is tanulságos. A zsidók hitehagyottnak tartották, a keresztények zsidónak. Az antiszemitizmus erősödésével igyekeztek agyonhallgatni, jellemző, hogy Loreley című híres balladáját a fasizmus idején "ismeretlen német költő verseként" tanították, mivel kihagyni nem lehetett az iskoláskönyvekből. Düsseldorf városa három évtizede még tiltakozott, amikor nagy szülöttjéről akarták elnevezni az ottani felsőoktatási intézményt - ma mégis ez a neve: Heinrich Heine Egyetem.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)