1925. december 19-én az MTI közleményt adott ki, amely szerint Hágában három magyar állampolgárt letartóztattak, mert Magyarországon hamisított ezerfrankosokat találtak náluk 10 millió frank értékben. Az ügy előzményei 1923-ra nyúltak vissza, amikor magyar jobboldali körök hamis ezerfrankosok ezreivel akartak bosszút állni Franciaországon a trianoni békeszerződésért, valamint így akartak pénzt biztosítani irredenta vállalkozásokra. A munkálatokat Windischgrätz Lajos herceg irányította, de előkelő körök, a kormányhoz közelálló személyek is tudtak hamisításról. 1925 őszéig 30 ezer darab bankó készült el, amelyekből azonban csak 4400 darabot lehetett jónak minősíteni. Ezeket Nádosy Imre országos rendőrfőkapitány támogatásával külügyi futár vitte ki az országból. A kínos nemzetközi botrány kirobbanása után a nyomozás során előkerült dokumentumok nyilvánvalóvá tették, hogy maga Bethlen István miniszterelnök is tudott az akcióról, a vizsgálat azonban a kormányt felmentette a felelősség alól. A perben 1926. május 26-án hirdettek ítéletet: Windischgrätz Lajos herceg és Nádosy Imre országos főkapitány 4 évi fegyházat 10-10 millió korona pénzbüntetést kapott és politikai jogaikat felfüggesztették. (1928 áprilisában-májusában kormányzói kegyelemben részesültek.) A többi vádlott 4 hónaptól 1 évig terjedő fogházbüntetést kapott.