Budapesten 1905. november 19-én ünnepélyesen megnyílt a Szent István-templom (Bazilika), amelynek tulajdonjogát 2001. augusztus 16-án a magyar állam átadta a Magyar Katolikus Egyháznak. A lipótvárosi tanács 1845-ben bízta meg Hild Józsefet egy reprezentatív templom tervezésével. Az 1851-ben elkezdett építkezés vezetését - Hild halála miatt - 1867 áprilisában Ybl Miklós vette át, aki a kupola 1868-as beomlása után több részletében is átdolgozta elődje terveit. Ennek köszönhető, hogy a kelet-nyugati homlokzat Hild klasszicista felfogását, míg a főhomlokzat és a Bajcsy-Zsilinszky útra néző hátsó homlokzat Ybl neoreneszánszban fogant architektúráját tükrözi. A munkálatokat Ybl Miklós halála után - egészen a befejezésig - Kauser József vezette. A zárókő 1906. december 8-i elhelyezésénél megjelent I. Ferenc József császár. Ugyanezen év október 28-án a bazilikában II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona hamvai felett szentmise áldozatot mutattak be. A Szentszék által 1931-ben `basilica minor` rangra emelt templomot számos képzőművészeti alkotás, köztük Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Feszty Árpád, Ferenczy Béni és Pátzay Pál munkái díszítik. A Szent Jobb őrzési helyét 1971-ben alakították ki az akkori Lipót-kápolnában. A bazilika - egy német keresztény hetilap olvasóinak adakozásából - 1990-ben kapott új harangot, az 1944-ben elrabolt helyébe. Teljes felújítás 1983-ban kezdődött el nagyobb részt állami támogatással. A 2003-ban befejeződött rekonstrukció nemcsak egyszerű felújítás volt, mert voltak olyan elemei a bazilikának, amelyek csak most készülhettek el, például az ólomüveg-ablakok, amit eredetileg az oldalhajókba terveztek. A munkálatok során 5 kilogrammnyi aranyat, 250 ezer aranyfüstlemezt és 10 kilogrammnyi féldrágakövet használtak fel. 2001. augusztus 16-án a magyar állam átadta a Bazilika tulajdonjogát a Magyar Katolikus Egyháznak