Arzénmérgezés okozta Napóleon halálát

2001. június 3. 01:20

A történészek között évtizedek óta zajló vitát Ben Weider kanadai üzletember Napóleonról írt könyve hevítette ismét forrpontra néhány évvel azelőtt. A nemzetközi Napóleon Társaság elnöke egymillió példányban eladott könyvében meggyőző érveléssel tette le a garast a mérgezési verzió mellett, amelyet egyébként az FBI laboratóriumában 1995-ben elvégzett hajszálelemzések is alátámasztottak.

Az újabb tudományos vita előzményei egy kanadai orvos és természettudós, valamint egy történész között vették kezdetüket. A polémiát az váltotta ki, hogy az orvos biokémikus egy cikkében azt írta: a francia császár halálát orvosi műhiba okozta. Thomas Hindmarsh doktor, az Ottawai Egyetem munkatársa és Philip Corso a Yale Egyetemről azt állítja, hogy I. Napóleon császár 1821. május 5-én egy brit orvos hibájából halt meg: a doktor túladagolta a Calomel nevű hashajtót.

A hipotézist vitatja Ben Weider történész, a nemzetközi Napóleon-társaság elnöke, a milliós példányszámban elkelt Ki ölte meg Napóleont? című könyv szerzője. "Ezek a tételek a történelmi környezetből levont absztrakciók és nem állnak mellettük logikus érvek - nyilatkozta Weider, aki bősz védelmezője annak az elméletnek, hogy a Bourbonok utasítására mérgezték meg a császárt. A történész szerint a francia királyi család leszármazottai attól való félelmükben, hogy a "bitorló" ugyanúgy visszatér Szent Ilona szigetéről, mint tette azt Elbáról, egy ügynököt küldtek a szigetre, aki lassan adagolt méreggel végzett Napóleonnal. Weider szerint a két orvos nem veszi figyelembe azokat a szimptómákat, amelyekről Napóleon inasa számolt be, s amelyek szerinte az arzénmérgezés tipikus tünetei.

A kanadai történész azokra a vizsgálatokra is hivatkozik, amelyeket 1995-ben az FBI végzett a császár hajszálával, s amelyek során kimutatták, hogy a császár szervezetébe szokatlanul nagy adag arzén került. Thomas Hindmarsh azzal vágott vissza, hogy a mérgezés hipotézisét alátámasztó bizonyítékok gyenge lábon állnak, Napóleon holttestében ugyanis a boncoláskor nem találtak arzént.

Az orvos szerint a császár gyomorrákban szenvedett, s ez valószínűleg halálos kimenetelű lett volna akkor is, ha a halála előtti napon nem veszi be a szükséges hashajtó ötszörösét. Így végül mégsem a rák, hanem a gyógyszer végzett vele - állítja az orvos.