190 éve kötötték meg a Szent Szövetséget
2005. szeptember 26. 14:31
Százkilencven éve, 1815. szeptember 26-án írta alá Párizsban I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és III. Frigyes Vilmos porosz király a Szent Szövetséget.
<
A korszaknak nevet adó Szent Szövetség az akkor hatalma és tekintélye tetőfokán álló I. Sándor cár kezdeményezésére alakult. Az állhatatlan, ingadozó személyiségű uralkodó oroszországi hadjárata idején megtért, s ekkorra már egész lényén vallásos rajongás lett úrrá. Az általa szerkesztett okmány szándékai szerint a krisztusi szeretet alapján nyugvó békét hozta volna el Európa uralkodóinak és nemzeteinek. A vallásos jellegű szövegben, amelynek már első mondata a szent és oszthatatlan szentháromságra hivatkozik, a három uralkodó örök békét és testvéri szövetséget kötött és megfogadta, hogy népeiket a keresztény szeretet és igazságosság szellemében fogják kormányozni. Az idealista látomás a valóságban az uralkodók reakciós és forradalom-ellenes szövetségévé változott, amelyhez valamilyen formában Európa összes uralkodója csatlakozott, kivéve Angliát, a pápát és Törökországot. (Anglia trónján akkor a vitatott megítélésű III. György ült, aki helyett régensként fia kormányzott, a pápa azt nehezményezte, hogy nem tettek különbséget az egyes felekezetek között, a muzulmán szultánt pedig érthető okokból kizárták.) A monarchikus, abszolutista Európa rendjén őrködött az 1825. november 20-án Ausztria, Nagy-Britannia, Oroszország és Poroszország által aláírt, nagyon is gyakorlatias és egyértelműen francia-ellenes négyes szövetség is: ebben a szerződő felek kötelezték magukat, hogy ha bármelyik felet agresszió érné, 60 ezer katonát küldenek segítségére.
Az egyetértésre törekedő uralkodók az első években rendszeresen rendeztek kongresszusokat, amelyeken csak ők maguk (az 1818-as aacheni kongresszustól Franciaországgal kiegészülve) döntöttek a kontinens ügyeiben. Aachen Troppauban (1820), Laibachban (1821), Veronában (1822) gyűltek össze és határoztak az itáliai és a spanyol forradalom leveréséről.
I. Sándor 1825-ben bekövetkezett halálável a Szent Szövetség gyakorlatilag megszűnt, a brit és a Metternich kancellár dominálta osztrák külpolitika is saját érdekeit kezdte követni. A görög szabadságharc, majd Belgium létrejötte után Európa térképe megváltozott, az 1848-as forradalmak pedig Metternich-hel együtt a Szent Szövetség reakciós szellemét is elsöpörték.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
