Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
2020. március 21. 13:14 Múlt-kor
Helyi szinten vadásztak a boszorkányokra
Bár Jakab király figyelme elterelődött a boszorkányoktól, Skóciában a 17. század folyamán a boszorkánykérdés és annak megoldása a helyi közigazgatás szintjén végig fontos feladat maradt. Az államhatalom központjában Fife és Lothian környékén intenzíven vadásztak a boszorkányokra. Az ördögtől és csatlósaitól való félelem általában akkor hágott a tetőfokára a skót kommunákban, amikor az államhatalom támadást indított a vallási sokszínűség ellen. A skóciai boszorkányüldözések több mint a fele rövid, de intenzív periódusokban zajlott. A települések rendszerint egymásnak adták át a stafétabotot, az ilyen boszorkányok vezette összeesküvések felgöngyölítésében. Miután az üldözési hullám lezajlott, boszorkányperekre alig került sor.
A boszorkányperek központi helyszínei a helyi egyházközségi gyűlések voltak, amelyek hivatalosan nem voltak büntetőbíróságok, de letartóztathattak gyanúsítottakat és ki is hallgathatták őket, majd ügyüket átadhatták a világi hatóságoknak. A legtöbb esetben házasságon kívüli nemi közösülésért indult eljárás. A boszorkánysággal vádlottak nagy része nő volt, akiket rendszerint azzal vádolták, hogy az ördöggel háltak.
A skóciai boszorkányüldözések egyes esetekben a kontinensre is átterjedtek. Ilyen volt az 1628-as, harmadik, egész Skóciára kiterjedő boszorkányfrász, amely átterjedt a harmincéves háború sújtotta Német-római Birodalom területére is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
