Be akarták tiltani március 15-ét mint nemzeti ünnepet a kommunisták

2014. december 12. 13:46 MTI

A Jeles napok és jeltelen ünnepek a diktatúrában - Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából címmel rendezett konferencia megnyitó előadásában Kukorelli István, a tanácskozást szervező Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) külső munkatársa, volt alkotmánybíró március 15. és augusztus 20. példáját említette.

Március 15. kapcsán arról beszélt, hogy a késői Kádár-korszakban megpróbálták megteremteni a Forradalmi Ifjúsági Napokat. Az 1989-es március 15-ével "állt vissza a rend a történelemben" - mondta Kukorelli István, hozzátéve, hogy ez egy "nagyon mélyen szervesült ünnep" volt a diktatúrák alatt is.

Kukorelli István szerint augusztus 20-ának "elég durván nekiment" 1948-49-ben az akkori diktatúra. Ezt egy az egyben ki akarták iktatni, illetve valahogy le akarták önteni ideológiai mázzal - fogalmazott. Mint mondta, Szent István ünnepét, az államalapítást összekapcsolták a sztálinista alkotmány napjával.

Szólt arról, hogy a 2011-ben elfogadott alaptörvény először a magyar alkotmánytörténetben az alkotmány szintjére emelte Magyarország nemzeti ünnepeit és hivatalos állami ünnepét. Az alaptörvény felsorolja Magyarország nemzeti ünnepeit, március 15-ét, augusztus 20-át, október 23-át. A hivatalos állami ünnep augusztus 20.

Fricz Tamás politológus, a Retörki tudományos főmunkatársa elmondta, az intézet azért foglalkozik a témával, mert a "rendszerváltásunk sem csinált tabula rasát". Vissza kell fordulnunk a múltba, hogy megértsük a jelenünket és a jövőnket - fogalmazott.

Albert Zoltán történész előadásában arról beszélt, hogy a magyar kommunisták előszeretettel hangoztatták, hogy Petőfi, Kossuth és Táncsics örökösei. Ugyanakkor az 1949 és 1989 közötti időszakban letartóztatással járt bizonyos esetekben, ha valaki ünnepelni merészelt az évfordulón. Még az is felmerült, hogy március 15-ét betiltják mint nemzeti ünnepet - jegyezte meg.