Múlt-kor.hu

Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán

Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán

2018. december 1. 12:32 Múlt-kor

1945 nyarán a romos Berlin utcái mély nyomot hagytak egy 28 éves amerikai újságírón, aki a potsdami konferenciát – Truman, Sztálin és Churchill, majd helyette az új brit miniszterelnök Attlee találkozóját – érkezett Németországba dokumentálni. Amikor azonban nem a konferencián volt, naplójában rögzítette benyomásait a német fővárosról. Néhány évtizeddel később az újságíró már más minőségben maga is nyomot hagyott a világon: az Egyesült Államok elnökeként.

Az útját kereső fiú

„A pusztítás teljeskörű” – írta a naplóban John F. Kennedy. „Egyetlen épület sincs, amely ne lenne kibelezve. Egyes utcákon a bűz – édes és émelyítő, a hulláktól – egészen nyomasztó. Az emberek arca teljesen színtelen... Hogy hová mennek, úgy tűnik, senki sem tudja. Talán ők maguk sem.”

A Hearst hírlapcsalád riportereként Kennedy jelen volt az ENSZ első közgyűlésén, a potsdami konferencián, és a második világháború végét jelölő más jelentős pillanatokban is. Tudósítói időszaka rövid volt, azonban újságírói tapasztalata, valamint az, hogy volt alkalma megfigyelni olyan vezetőket, mint Winston Churchill, nagy hatással voltak arra, hogyan tekintett későbbi életében a politikára, különösen a külpolitikára.

Kennedy 1945. március 1-jén szerelt le az Egyesült Államok haditengerészetétől a csendes-óceáni hadszíntéren történt sebesülését követően. Nem tudta azonban eldönteni, mibe fogjon bele: nem érdekelték a kézenfekvő lehetőségek, mint a gazdasági vagy a jogi tanulmányok. Édesapja, a befolyásos politikus idősebb Joseph Kennedy aggódott, és úgy gondolta, fiának valamilyen elfoglaltságra van szüksége. Felhívta tehát barátját, William Randolph Hearstöt.

Hearst ekkoriban talán a leghíresebb alak volt a hírek és az újságírás világában. Az övé volt a Hearst Communications médiabirodalom, amely éppen újjáépítés alatt állt, miután az 1930-as években éppen csak elkerülte a csődöt. Hearst örömmel segített barátjának, és az ifjú Kennedyt hamarosan a Hearst-lapcsalád külföldi tudósítója lett. Id. Joe Kennedy abban reménykedett, a munka arra inspirálja majd fiát, hogy a politika útjára lépjen (őrajta volt a sor, miután bátyja, az ifjabb Joseph 1944-ben elesett), és tudta, hogy neve a közönség előtt való tartása jót fog tenni hírének. Kennedy azonban komolyan vette a feladatot, és 1945 áprilisában már a „Chicago Herald-American” és a „New York Journal-American” lapok hasábjain jelentek meg cikkei. Feladatkörét kiszélesítették a nyár folyamán, és mind a júliusi brit parlamenti választásról, mind a júliusi-augusztusi potsdami konferenciáról tudósított.

Ekkorra valójában már publikált egy írást: 1940-ben könyv formájában kiadásra került a Harvardon írt diplomamunkája, „Miért aludt Anglia” címmel. A könyv azt elemezte, miért becsülte alá Nagy-Britannia a Hitler által jelentett fenyegetést, és nem állította meg még kirobbanása előtt a második világháborút. A könyvként való kiadását sokan Kennedy hiúsága bizonyítékaként látták, amelyet édesapja pénzéből valósított meg. 80 000 példány azonban elkelt belőle, és Kennedyből már fiatalon híres ember lett.

Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra