A világháború idején még szorosabb lett az utolsó orosz cár és cárné kapcsolata
2024. június 11. 14:20 Bebesi György
„Sajnos megjött Berger tánti”
Az utolsó Romanovnak, Miklósnak és családjának az első forradalom leverése után még egy évtized adatott meg, ennek hátteréül Sztolipin miniszterelnök sikeres reformjai szolgáltak, de ebből csak az első évek voltak viszonylag nyugodtnak mondhatók.
Nőttek a lányok, Olga volt a legokosabb, ez tanulmányi eredményein is meglátszott, költői hajlamát fennmaradt versei tanúsítják. Tatyjana gyengébb képességeit nagy szorgalmával pótolta, ő volt az egyetlen, aki inkább anyjára hasonlított, Marija igazi kedves orosz szépség volt, Anasztázia pedig jólelkűségével, segítőkészségével tűnt ki. Apjuk fiatal korához hasonló, sportos életformát folytattak, teniszeztek, kerékpároztak. Miklós szenvedélyes fotós volt, ennek is köszönhető, hogy számos kép maradt fenn családjáról és róla is.
Habár Miklós és leendő felesége első látásra egymásba szerettek, frigyüknek több akadálya is volt. Maga Viktória királynő sem rajongott az ötletért.
Mindeközben azonban a cári család tekintélyét alaposan aláásták új kegyencük viselt dolgai. Miután a cárné gyóntatója lett, intim közelségbe került vele, és elterjedtek a pletykák, hogy Alexandra Raszputyin szeretője lett. Ez a pletyka már önmagában is súlyos károkat okozott a Romanovoknak. Alapjául egy Iliodor nevű szerzetes által ellopott és kiszivárogtatott levelek szolgáltak, amelyekben Alexandra gyengéd hangon ír gyóntatójának.
A cárné rendkívüli módon hallgatott fia gyógyítójára és egyben saját lelki támaszára, ő maga pedig erős asszonyként határozottan befolyásolta a nem túl határozott jellemű uralkodót. A korabeli vélekedés – a cárt és környezetét a háttérből egy tanulatlan paraszt irányítja – tehát nem állt messze a valóságtól.
A dinasztia tekintélyének rohamos csökkenéséhez Alexandra azzal is hozzájárult, hogy furcsa kapcsolatot alakított ki egy udvarhölgyével. Anna Virubovával utazásaik alkalmával mindig egy szobában szálltak meg, egy ágyban aludtak, a századelő Oroszországa korabeli szóhasználattal „ágyastársaknak” is nevezte őket.
Miklós határozatlansága és befolyásolhatósága is hatványozottan érződött az első világháború kitörése után, különösen súlyos hibát követett el azzal, hogy 1915. augusztus végén személyesen vette át a hadsereg főparancsnoki tisztét, mert innentől kezdve minden katonai kudarcért közvetlenül ő volt okolható.
Erkölcsi tekintélye megmentése érdekében a cári család több mindennel is próbálkozott. Miklós például személyesen búcsúztatta a frontra induló katonákat, Alexandra és a lányok kórházi ápolói feladatot vállaltak a frontról hazakerülő sebesültek mellett. Mindezek kevésnek bizonyultak a súlyos népszerűség- és tekintélyvesztés ellenében.
Eközben Alice kitartott férje mellett, hiszen a háborús körülmények közepette még jobban egymásra voltak utalva. Kapcsolatuk meghittségét jelzi, hogy mikor Miklós hazaért a frontról, Alexandra előzetesen levélben jelezte számára, hogy számíthat-e házastársi együttlétekre. Ha a „sajnos megjött Berger tánti”, vagy a „működik a gépház” formula szerepelt a levélben, akkor Miklós tudta, hogy az intim együttléttől el kell tekintenie.