A társadalom minden rétegéről fájdalmasan őszinte képet festett Móricz Zsigmond

2023. szeptember 5. 15:05 MTI

Tiszacsécsén, „a boldogság és a béke e kedves szigetén” született 1879. július 2-án. Anyja papkisasszony, apja feltörekvő parasztember volt, akinek csőddel végződő vállalkozásai gyakran a nyomor szintjére juttatták a családot, de a szülők gyerekeiket nagy gonddal taníttatták.

Móricz nagyhírű református kollégiumok (Debrecen, Sárospatak) diákja volt, végül Kisújszálláson érettségizett. Tanult teológiát, majd jogot Debrecenben, bölcsészetet Budapesten, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be. 1902-től helyettes óraadó volt a kisújszállási gimnáziumban, majd tisztviselő a kultuszminisztériumban, aztán a Statisztikai Hivatalban, 1903 és 1909 között Az Újság gyermekrovatát szerkesztette.

A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalokat gyűjtött, Szatmár falvait járva bőséges ismereteket szerzett a paraszti élet nyomorúságáról. 1905-ben házasságot kötött Holics Eugéniával (Janka), egy felvidéki bányatisztviselő lányával.

Forrás: Fortepan / Fortepan

Három lányuk közül Virág íróként, Lili színésznőként vitte tovább és gondozta apjuk művészi örökségét. Elbeszélései már korábban is jelentek meg vidéki lapokban, de nevére igazán a Nyugatban 1908-ban megjelent Hét krajcár után figyeltek fel. Első novelláskötetét Ady is üdvözölte, akivel barátok és szellemi szövetségesek lettek.

A siker felszabadítóan hatott alkotókedvére, sorra jelentek meg novellái, regényei (Tragédia, Sárarany, Az Isten háta mögött, A galamb papné, Magyarok, Kerek Ferkó). A kezdetben anekdotikus stílust korán felváltotta műveiben a naturalizmus olykor kíméletlen ábrázolásmódja.

Az első világháborúban haditudósító volt. Üdvözölte az őszirózsás forradalmat, majd a Tanácsköztársaságot, így a Kommün bukása után állandó zaklatásoknak volt kitéve, írásait egy ideig csak a Nyugat és Az Est-lapok közölték. Ekkorra prózájának hangneme, stílusa is megváltozott, a naturalizmus háttérbe szorult, erősen kritikai szellemű realizmusa viszont megerősödött.

A magyar társadalom minden rétegéről pontos képet rajzolt, feszes párbeszédek, hiteles, elemző lélekrajz, drámaian izgalmas helyzetek jellemzik műveit. Önéletrajzi indíttatású a Légy jó mindhalálig című regénye, komoly kutatómunkán alapuló Erdély-trilógiája történelmileg is hiteles, az idilli szerelem megható képét nyújtja a Pillangó című regény.

Forrás: Fortepan / Fortepan

Az önsorsrontó dzsentriről, a megújulni képtelen középosztályról adnak eleven és hiteles képet az Úri muri, a Forró mezők, a Rokonok című regényei, míg a sokrétegű paraszti világ elevenedik meg a Barbárok és A boldog ember lapjain. 1924-ben ismerkedett meg Simonyi Mária színésznővel, akit – felesége 1925-ös öngyilkossága után – feleségül is vett.

1929 decemberében Babits mellett a Nyugat szerkesztője, a prózarovat gondozója lett. Lelkesen vetette bele magát a munkába, megszervezte a Nyugat-barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, felkarolta az autodidakta tehetségeket. 1933-ban azonban szakított a lappal, és az ekkor induló népi írók mozgalmának egyik fő alakja lett, 1939-től ő szerkesztette a Kelet Népét.

1937-ben felbomlott második házassága, ekkor vette magához az egykori lelencgyereket, Littkey Erzsébetet, Csibét, aki megismertette a külvárosi proletariátus világával is. Az ő történeteiből születtek meg a Csibe-novellák, róla mintázta az Árvácska című regényének főszereplőjét is. Utolsó éveit Leányfalun töltötte, itt születtek a Rózsa Sándorról szóló trilógiájának darabjai.

Forrás: Fortepan / Zsivkov Anita - Koós Árpád / Kocsis András fényképei

Az író 1942 augusztusában agyvérzést kapott, kórházba került, szeptember 5-én halt meg Budapesten. Regényeiből, novelláiból számos filmfeldolgozás és színpadi átirat született, két kötetben megjelent naplói fontos irodalomtörténeti dokumentumok.

Nevét viseli a nyíregyházi színház és egy irodalmi ösztöndíj, amelyet fiatal pályakezdő irodalmárok támogatására hoztak létre. 2012-ben Leányfalu önkormányzata a település egykori lakójának posztumusz díszpolgári címet adományozott.