Múlt-kor.hu

A sportban, a divatban és a filmiparban is maradandót alkotott a „tökéletes nő”, Annette Kellermann

A sportban, a divatban és a filmiparban is maradandót alkotott a „tökéletes nő”, Annette Kellermann

2020. március 2. 16:02 Múlt-kor

A fürdőruhadivatot a 20. század elején egy csapásra megváltoztató ausztrál úszónőről egy alkalommal a Harvard egyetem professzora jelentette ki egy „tudományos” tanulmányban, hogy ő „a tökéletes nő”. Annette Kellermann azonban nem csupán sportteljesítményével, de az üzleti élethez és a szórakoztató produkciókhoz való érzékével is megérdemelten vált hírességgé.

Valószínűtlen tehetség

1887-ben, amikor Annette Kellermann az új-dél-walesi Marrickville-ben meglátta a napvilágot, a nyugati kultúrában nemrégiben felkapott strandolásra a nők esetében még szigorú szabályok vonatkoztak: nehéz gyapjúruhákban mehettek csak a vízpartra, illetve lábaikat teljességgel el kellett takarniuk harisnyával – mindezt akkor is, ha a vízbe mentek.

Kisgyermekként Kellermann esetében még az sem tűnt valószínűnek, hogy valaha járni fog. Hatéves korától fogva gyenge lábait nagy acélsúlyokkal edzették, hogy idővel elbírják testtömegét.

Az úszásra zenész szülei biztatták, mint később kiderült, nagyon helyesen – 15 évesen már megnyerte első úszóversenyét.

„Csak a nyomorékok érthetik azt az örömöt, amelyet éreztem” – mondta később. „Miután megtanultam, bárhol, bármikor tudtam úszni.”

1902-ben helyi női rekordot állított fel azzal, hogy 34 perc alatt úszott le egy mérföldet (1,6 kilométer). 1905-re már több női világrekord birtokosaként további határokat akart áttörni.

Miután több férfi ellenfelet is legyőzött egy versenyen a Szajna folyón, megpróbálkozott a La Manche átúszásával is (a férfiak közül ezt elsőként az angol Matthew Webb hajtotta végre 1875-ben).

E mutatványt végül három próbálkozás után fel kellett adnia. „Megvolt hozzá az állóképességem, de a nyers erőm nem” – nyilatkozta. Végül a mutatvány 1926-ban az akkor 19 éves amerikai Gertrude Ederlének sikerült elsőként.

Legnagyobb nyilvánosságot kapó tette ugyan az úszáshoz kapcsolódott, de nem ebbéli teljesítményéhez: az Egyesült Államokban strandruhájával sokkolta a közönséget.

1907-ben Kellermann a bostoni Revere Beach nevű partszakaszra érkezett edzeni egy 13 mérföldes (21 kilométeres) versenyre. „Bostonban elképedtem a fürdőruhákon, amelyeket az amerikai nők hordtak” – mondta később.

Az ausztrál versenyző igencsak elütött az amerikai nőktől: a fűzőket, kitömött vállú gyapjúruhákat, tömött szoknyákat és más hasonló „fürdőruhákat” hordó nők szinte egész teste el volt takarva, míg Kellermann úszódressze – amelyet versenyeire fejlesztett ki – teljesen szabadon hagyta mind karjait, mind lábait. „Mi különbség van aközött, ha 12 yardnyi lent veszek fel a vízbe, vagy ha ólomláncokat?” – érvelt a ruha formája mellett.

Az egyik strandoló rendőrt hívott rá, és le is tartóztatták a közerkölcs megsértéséért. Kijelenthető, hogy igencsak visszafelé sült el – a hír az újságok címlapjaira került.

Az ügyben eljáró bíró végül úgy határozott, Kellermann felveheti a strandra saját úszódresszét, azzal a feltétellel, hogy egészen a víz széléig egy hosszú köpennyel takarja el magát.

A nagy sajtónyilvánosságot sikeresen forgatta üzleti haszonba: az „Annette Kellermann-féle Nap-csókolta úszóruha” 1914-től slágertermék volt az Egyesült Államokban.

1918-as Hogyan kell úszni című könyvében Kellermann úgy érvelt: „A víz 700-szor nehezebb a levegőnél, és bármilyen kísérlet arra, hogy lazán illeszkedő ruhadarabokat húzzunk magunk után a vízben olyan, mintha a bibliai malomkövet vennénk nyakunkba.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A sportban, a divatban és a filmiparban is maradandót alkotott a „tökéletes nő”, Annette Kellermann

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra