Múlt-kor.hu

A neandervölgyi ember készítette a 60 ezer éves spanyolországi barlangfestményeket

2021. augusztus 4. 09:39 MTI

Neandervölgyi ember készítette a spanyol Ardales barlangban talált több mint 60 ezer éves motívumokat – állapították meg kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban.

Az ember genetikailag legközelebbi rokonát régóta primitívnek, brutálisnak írták le a szakemberek, ám ez az elmélet az utóbbi időben számos lelet alapján megdőltnek látszik.

Paleoarcheológusok 2018-ben tették közzé tanulmányukat a spanyolországi Málaga közelében fekvő Ardales barlang cseppkövein talált vörös, okkersárga festékek eredetéről. Már akkor úgy vélték, hogy a legalább 64 800 éves mintákat akkor készítették, amikor a modern ember még nem élt a kontinensen.

Megállapításuk azonban vitát váltott ki, egy másik tudományos cikk szerzői azt feltételezték, hogy „a pigmentek természetes anyag eredményei”, vas-oxid folyásából keletkezhettek – mondta Francseco d'Errico, a Bordeaux-i Egyetem kutatója a PNAS-ben megjelent tanulmány társszerzője az AFP francia hírügynökségnek.

Az új elemzések feltárták, hogy a pigmentek összetétele és elhelyezkedése nem lehet természetes folyamatok eredménye, azokat fröcsköléssel, fújással vihették fel a cseppkőre.

Szerkezetük pedig egyáltalán nem egyezik a barlangból vett természetes mintákkal, ami azt feltételezi, hogy a pigmentek külső forrás által kerültek a barlangba.

A jóval részletesebb kormeghatározás megmutatta, hogy a festékeket különböző időpontokban használták, több mint tízezer év különbséggel.

„Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a neandervölgyi ember számtalan alkalommal járt itt több ezer éven át, és megjelölte a barlangot festékkel” – mondta d'Errico.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy nehéz összehasonlítani a neandervölgyi ember művészetét „a modern ember falfestményeivel, olyanokkal például, mint amelyeket a franciaországi Chauvet-Pont d'Arc barlangban találtak”, és amelyek több mint 30 ezer évesek.

De felfedezésük újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a mintegy 40 ezer éve kihalt neandervölgyi ember nem a Homo sapiens faragatlan rokona volt.

A festékek nem a szó szoros értelemben vett általunk ismert művészetet jelentik, inkább egy szimbolikus cselekedet eredményei – írták a kutatók.

A barlang alapvető szerepet játszott a neandervölgyi közösségek szimbolikus rendszerében, de továbbra is rejtély, hogy ezek a szimbólumok mit jelentenek. A Göttingeni Egyetem tudósai egy közelmúltban közzétett tanulmányukban szintén bemutatták, hogy a neandervölgyi ember képes volt művészi mintákat karcolni csontokba a németországi Harz-hegységbeli Egyszarvú-barlangban felfedezett 50 ezer éves óriásszarvas-csontok mintáinak elemzése alapján.

Az régóta ismert, hogy a neandervölgyi ember eszközöket és fegyvereket készített, ékszerek, barlangrajzok és kisebb figurák eddig szinte kizárólag csak későbbi időkből kerültek elő, amikor az Afrikából érkező modern ember (Homo sapiens) elterjedt Európa területén.

 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A neandervölgyi ember készítette a 60 ezer éves spanyolországi barlangfestményeket

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. ősz: Megrázó másnapok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra