Lenyúzott bőrére írva olvasható egy 19. századi francia férfi kalandos élete
2021. március 25. 16:35 Múlt-kor
Rejtélyes, de bizonyára kalandos életút
Amikor Monsieur Bonheur maradványait megvásárolta a jelenlegi tulajdonosuk a 2000-es évek elején Párizsban, semmiféle dokumentáció nem volt hozzá arról, mennyi idősek, illetve ki volt az illető. Az eladó azt állította, a bőr egy Marseille-ben felakasztott gyilkosé volt, és lenyúzását követően a bíróság ajtajához szögelték elrettentésül. E beszámoló korántsem tűnik hihetőnek, ami általában véve jellemző az emberi bőrből készült kuriózumokra, mint például az abből készült könyvkötésekre.
A bőr különféle halál utáni elszíneződései és torzulásai miatt a tetoválások egyes helyeken elsötétültek, és az egymást helyenként átfedő fekete körvonalak és satírozás is nehezíti több alkotás azonosítását. A legsötétebb helyeken azt is lehetetlen volt elsőre megállapítani, van-e egyáltalán ott tetoválás. Hogy a végére járjanak a kérdéseknek, a kutatók CT-vel, multispektrális képezéssel, röntgennel és infravörös reflektográfiával is megvizsgálták a bőrt, továbbá digitális mikroszkóppal a bőrt és a hajat is.
Arra jutottak, hogy körülbelül 55-60 képes tetoválás és kilenc szöveges elem található meg a páratlan bőrpreparátumon. A motívumok közt vannak virágok, állatok, szíveket átszúró tőrök, kardok, zászlók és emberalakok is – nők és férfiak egyaránt. Az emberalakokból van a legtöbb, köztük vannak egész alakok, mellalakok és arcok is.
A férfiak a legkülönbözőbb arcszőrzetekkel és ruházattal bírnak – egyesek bohócsapkát vagy turbánt is viselnek. A nők különböző hajviseletekkel rendelkeznek, de némelyikük kalapnak tűnő fejfedőt is visel. Egyes nőalakok természetesen meztelenek, egyikőjük alatt a „Flourine” név szerepel. Ugyanez a név előfordul egy másik tetoválásban is, így feltételezhető, hogy Monsieur Bonheur romantikus kapcsolatban állhatott egy ilyen nevű hölggyel. Egy horgony, amely mellett a „Vive la Flotte” („Éljen a Flotta”) szöveg szerepel arra utalhat, a férfi valamikor a haditengerészetnél szolgált.
Más nyomok arra utalnak, a törvénnyel és a hatóságokkal korántsem volt ennyire szívélyes Monsieur Bonheur viszonya. Az egyik, két egymást keresztező kardot formázó ábránál olvasható „Mort aux Commissaires” („Halál a Biztosokra”) felirat vélhetően a Commissaire de Police Judiciaire-re, azaz a rendőrfőkapitányra utal. Egy metaforikus tetoválás pedig azt sugallja, a férfi börtönviselt lehetett: egy oszlophoz láncolt egyenruhás (talán rabruhás) férfinak egy madár a „Liberté” („Szabadság”) feliratot hozza. Az oszlop alján az 1883-as évszám olvasható – talán börtönbe zárásának, vagy éppen szabadulásának éve.
Ha az 1883-as dátum valóban a börtönből vagy katonai szolgálatból való szabadulását volt hivatott jelölni, lehetséges, hogy a férfi még ez előtt meghalt – egy rabbal vagy alacsony beosztású katonával ugyanis jóval nagyobb eséllyel történhetett meg, hogy a maradványai felett rendelkezők tetoválásaiért lenyúzzák és kipreparálják bőrét.
A tetoválások kiállítása élő személyek esetében is bevett gyakorlat volt a korban – a különféle mutatványosok közt rendre feltűntek az egész testükön tetovált személyek, mint önálló látványosságok –, és könnyen lehet, hogy Monsieur Bonheur bőrét a karneváli múmiákhoz hasonlóan különféle rendezvényeken mutogatták.
Az ilyen emberi maradványokat gyakran hirdették egészen hihetetlen, túlzó háttértörténetekkel, hogy fokozzák az érdeklődést – ez magyarázhatja azt a történetet, amelyet a bőr jelenlegi tulajdonosának adtak elő a 2000-es évek elején.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
