A jobbágyok, a nemesek és a különféle felekezetek érdekei közt kellett egyensúlyoznia II. Rákóczi Ferencnek
2020. március 27. 08:39 Németh Máté
344 évvel ezelőtt, 1676. március 27-én Borsiban született a magyar történelem egyik legjelentősebb alakja, II. Rákóczi Ferenc. A nemesi származású fiatalember huszonhét évesen állt a róla elnevezett Habsburg-ellenes szabadságharc élére, lett röviddel ezt követően erdélyi fejedelem, majd vezérlő fejedelemként Magyarország irányítására is felhatalmazták. Rákóczi Magyarország történelmének egyik legpozitívabb személyeként példát mutatott becsületességből és önfeláldozásból. Élete során nem tágított a magyar függetlenség megteremtésének elérésétől, még a szabadságharc utáni közkegyelmet sem volt hajlandó elfogadni, és inkább az önkéntes száműzetést választotta. Milyen családi háttérrel, neveltetéssel lett ilyen fiatalon egy ország vezetője, egyáltalán mi motiválta, hogy ezt a pozíciót elfogadja? Mi vesztenivalója volt Rákóczinak a szabadságharcban és miért nem fogadta el a Habsburg békeajánlatot? Írásunkban többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Származás és neveltetés
A szabadságharc vezére I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fiaként született 1676. március 27-én a Bodrog jobb partján fekvő Borsiban.
I. Rákóczi Ferenc - akinek édesanyja, Báthori Zsófia tetemes összeggel mentette meg az életét a Habsburg-ellenes összeesküvésben való részvételéért - választott erdélyi fejedelem volt, aki fia születése után pár hónappal meghalt.
A Rákóczi-Báthori vonal mellett Ferenc származása anyai ágon is igen jövedelmezőnek tetszett, Zrínyi Ilona - Munkács várának védelmezője - Zrínyi Péter horvát bán lánya és ezzel együtt Zrínyi Miklós költő, hadvezér és korábban szintén horvát bán unokahúga volt.
Férje halála után néhány évvel Ilona feleségül ment a szintén jelentős birtokokkal rendelkező Thököly Imréhez, a bujdosómozgalom vezetőjéhez, és bár Ferenc nem kimondottan kedvelte nevelőapját - ezt vallomásaiban le is írja - birtokait végül megkapta.
Ezek után nem tűnhet meglepőnek, hogy évekig tartott, míg Rákóczi nagykorúsítása után számba vette birtokait és megismerkedett azok gazdasági életével.
Miután Zrínyi Ilona, a törökök kiűzésének idején három év után feladta a császári csapatok által ostromlott Munkács várát, Ferenccel és lányával, Juliannával Bécsbe kellett távoznia. A következő állomás Rákóczi számára a csehországi neuhausi kollégium volt, ahol jezsuiták között nevelkedett, majd Prágába ment.
Itt logikát, etikát, fizikát tanult, bár érdeklődése inkább a matematika és az építészet felé irányult. Csehországi tartózkodása alatt a fiatal növendékről feljegyezték, hogy „szavai, járása, magatartása mind méltóságteljesek, fejedelemhez méltóak, minden kevélység nélkül; amilyen nemes, olyan emberséges, jóllehet tekintélyét mindig megőrzi”.
A prágai tanulóhónapok után ismét Bécsbe érkezett, itt nyelveket tanult, majd egy rövid itáliai út után - ahol a templom- és múzeumlátogatás mellett a vívás és a tánc alapjait sajátította el - kieszközölte nagykorúsítását. Politikai számítások is közrejátszottak házasságában, a francia udvarral is jó kapcsolatokat ápoló Károly hessen-rheinfelsi herceg lányát, Sarolta Amáliát vette feleségül.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
