A géniuszok háborújától a bűnüldöző halálraítéltig: ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei
2021. június 12. 12:21 Múlt-kor
Ha lemaradtak volna az elmúlt hét legérdekesebb írásairól, most pótolhatják. A Múlt-kor elhozta Önöknek Nikola Tesla és Thomas Edison elektromosságon folytatott háborúját, megismertük az európai lápi múmiák történeteit, felelevenítettük a leghíresebb vízisíelő elefánt történetét, és megtudtuk, hogyan hozta létre az első rendőri nyomozószervet egy francia bűnöző.
Tesla és Edison háborújában nem az „győzött”, akinek igaza volt
A 19-20. század fordulóján kettejük személye, valamint a részben a nevükhöz köthető vállalatok között – komoly médiafigyelemmel kísérve – zajló harc határozta meg az egyenáram és a váltóáram híveinek versengését, az áramok háborúját. Hogyan lehetséges, hogy a lényegesen előremutatóbb tervekkel és elméletekkel előrukkoló Tesla szegény emberként, míg a nehezen alkalmazható egyenáramot pártoló Edison gazdagon halt meg?
Korunk technikája egyre hatékonyabban bírja szóra a tőzeglápok titokzatos halottjait
A mocsarak és lápok mindig is sajátos helyet töltöttek be az európai kultúrtörténetben. Számos népcsoport rituális emberáldozatokat hajtott végre e helyeken, amelyek egyedi adottságai évezredeken át szinte épen őrizték meg a maradványokat. A modern korban már lehetséges a megfelelő eszközökkel a lehető legtöbbet megtudni a történeteikről.
Mindenki elképedt, amikor egy elefántot látott a vízen síelni
A thaiföldi vadonban született, majd még néhány hónapos korában az Egyesült Államokba hurcolt nőstény elefántra, Queenie-re nem a szokványos állatkerti vagy cirkuszi pályafutás várt: miután különleges kapcsolat alakult ki közte és tulajdonosa lánya, Elizabeth között, egészen lenyűgöző mutatványokat mutattak be. Ezek közül a leglátványosabb kétségtelenül a nagy testű állat motorcsónak mögötti vontatása volt, a megfelelő méretű síléceken.
A francia forradalmat követő évtizedek bebizonyították, hogy tényleg rablóból lesz a legjobb pandúr
Eugène-François Vidocq mintha egyenesen egy Victor Hugo-regény lapjairól pattant volna elő a valóságba – ami nem meglepő, tekintve, hogy az író róla mintázta leghíresebb regénye, A nyomorultak két fő alakját is. A hányatott életű férfiban ugyanis ott volt a bűnös körforgásban élő, ám bűnbánó Jean Valjean és a törvényen kívüliek életmódját talán túl jól is ismerő Javert felügyelő is. Miután megelégelte a szökések és elfogások állandó tortúráját, Vidocq felajánlotta szolgálatait a törvénynek, ami végül oda vezetett, hogy személyes parancsnoksága alatt megalakult a modern FBI és Scotland Yard előképe, a francia Sûreté, a világ első nyomozóhatósága.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
