A démoni szolgálatba szegődött lovag: középkori tanmese a bűnbocsánatról
2020. június 22. 17:54 Múlt-kor
A legsúlyosabb áldozat
Végül aztán Eudo elveszíti elsőszülött fiát, és tudja, ideje letelt. Mindent felemészt fia iránti gyásza, és valóban bűnbánóvá válik lelke mélyén is. Miként korábban a legromlottabb emberek sereglettek hozzá, most gyászolók és együttérző idegenek – köztük sok korábbi áldozata – gyűlnek köré, meghatódva a megtört, könnyező férfin, akit elemészt a gyász.
A tömeg vele tart Beauvais-ba a püspökhöz. Éppen egy boszorkányégetéshez érkeznek, a tűz már ég, azonban az elítéltet még nem vetették rá.
A szimpátiától áthatott tömeg támogatásával Eudo ismét esedezik a bűnbocsánatért. Igazi bűnbánóként vállalja, hogy bármit megtesz, hogy jóvátegye bűneit. A püspöknek azonban elege lett ígéreteiből:
„Összeszorította beleit, hogy ne szánja meg a férfit, és felkeményítette szívét, hogy ne gyógyítsa a beteget, elszánva magát, hogy ne ejtsék át újra, egészében olyan keménnyé vált, mint a vaspenge.”
Feloldozás helyett a püspök azt mondja Eudónak – félig viccelve –, hogy a bűnbocsánathoz a mellettük égő máglyára kell vetnie magát. Meglepetésére – és talán megrökönyödésére is – a romlott életű lovag azonnal engedelmeskedik, a lángok pedig ellepik, és életét veszti, mielőtt még kihúznák a tűzből – az utolsó kenet nélkül hal meg.
Walter Map a történetet azzal a magyarázattal zárja, a püspök nem viselkedett keresztény módjára, amikor megtagadta a feloldozást: végső soron ő követte el a súlyosabb bűnt. „A nyomorult [Eudo] meggyőzte Isten igazságát, és azt találta, gyónását elfogadta az isteni kegyelem.” Eudo lelke tehát vélhetően a mennybe, és nem a pokolba jutott, a püspök ellenkezése dacára.
Habár a történet mondhatni tipikus példája a jó útra térésnek és a bűnbánásnak, mégis különleges abban, hogy írója mennyire nyomatékosítja Eudo kegyetlen viselkedését, és bemutatja, mennyire túlfeszíti a püspök minden tűrőképességét bűneivel.
A történet tanulságának lényege a megbocsátás gyakran szinte lehetetlenül nehéz volta, illetve, hogy mennyire csodás dolog, hogy Isten még a legérdemtelenebbek esetében is képes rá.
Valószínű mindazonáltal, hogy az olvasóközönségben nem mindenki vette jó néven azt, hogy valaki egy démon szolgálatába szegődve, életét végigbűnözve végül a mennybe juthat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
