A colchesteri váza újabb titkai
2025. március 3. 15:50 Múlt-kor
A colchesteri vázáról készült új tanulmányból kiderül, hogy nem egyszerűen dísztárgy volt, hanem a római kori Britanniában zajló gladiátorviadalok tanúja.
Amikor 1853-ban felfedezték a colchesteri vázát, kevesen gondolták, hogy majdnem két évszázaddal később még mindig titkokat árul el. A Kr. u. 2. századból származó rendkívüli leletet most újraértelmezték a Britannia folyóiratban megjelent részletes tanulmánynak köszönhetően.
Úgy tűnik, hogy a váza távolról sem pusztán dísztárgy, hanem tényleges gladiátori eseményről tanúskodik, amely a római Colchesterben, az ókori Camulodunumban, a rómaiak által Britanniában alapított első városban zajlott.
A felfedezés kézzelfogható bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a szigeten gladiátorviadalok zajlottak, és izgalmas kérdéseket vet fel a harcosok mozgásáról, a római hadseregnek játékokra gyakorolt hatásáról, valamint arról, hogy a római-brit társadalom miként ünnepelte ezeket a véres látványosságokat.
Különleges lelet Nagy-Britanniában
A colchesteri váza sötét színű cserépedény, amelyet domborműves harci jelenetekkel díszítettek. A központi kép két gladiátort ábrázol harc közben, míg egy másik táblán medvével harcoló férfi látható, ami tipikus római látványosság. A legérdekesebb azonban a felületbe vésett felirat, amelyből kiderül a harcosok neve.
Az ilyen feliratok a római kori kerámiákon viszonylag ritkák Nagy-Britanniában, ami kivételessé teszi a leletet. Sokáig úgy vélték, hogy a letetet eredetileg Rómában készítették, és luxuscikként hozták Britanniába. Az új elemzések azonban megerősítik, hogy Colchesterben készült, ami a korban aktív központja volt a kerámiagyártásnak.
A valódi jelentés megértésének kulcsa a felirat elkészítési módjának elemzéséből adódott. Úgy vélték, hogy a neveket az edény kiégetése után vésték be, így később bárki személyre szabhatta azt. Az új információk azt mutatják, hogy a feliratot a kiégetés előtt készítették. Ez azt jelenti, hogy az edényt konkrét szándékkal rendelték meg: egy tényleges harcra való megemlékezés céljából.
Gladiátorok Britanniában?
A felirat két gladiátort nevez meg: Memnont és Valentinust. Memnon secutor volt, olyan gladiátor, aki a hálókat és szigonyokat használó retiarii ellen harcolt. Memnon neve különleges eredetű: a trójai háborúban harcoló legendás etióp királyt is így nevezték. A gladiátorok világában nem volt ritka a hősi nevek átvétele, ami arra utal, hogy ennek a harcosnak a megjelenése emlékeztethetett a mitológiai szereplő klasszikus képére.
A feliratarra is utal, hogy Memnon legalább kilencszer harcolt, tehát tapasztalt gladiátor volt. Riválisa, Valentinus, úgy tűnik, kezdő volt, mivel a nevén nem szerepel a küzdelmek száma. Úgy tűnik, hogy a Germániában állomásozó római légióval (Legio XXX Ulpia Victrix) volt kapcsolatban. Ez felveti a kérdést: lehettek-e gladiátorok a római hadseregben?
Hol zajlott a küzdelem?
Eddig Colchesterben nem találtak amfiteátrumot, amiért sokan kétségbe vonták, hogy a városban gladiátorjátékokat rendeztek. Ugyanakkor itt található az egyetlen dokumentált római kori cirkusz Nagy-Britanniában, amely szekérversenyek helyszíne volt.
A váza felfedezése arra utal, hogy Colchester fontos szórakoztató központ volt Britanniában. A város Galliával és a Rajna vidékkel állt kereskedelmi összeköttetésben, ami megkönnyíthette a harcosok és vadállatok érkezését ezekhez az eseményekhez.
Temetkezési urna a vázából
A colchesteri váza egyik legérdekesebb vonatkozása, hogy hamvasztott maradványokkal a belsejében találták meg, ami arra utal, hogy temetkezési urnaként használták újra. A maradványok elemzése kimutatta, hogy 40 évnél idősebb, nem britanniai származású férfié volt.
Bár nem valószínű, hogy a csontok az edényen ábrázolt gladiátorok egyikéhez tartoznak, egyes szakértők szerint ez a személy a gladiátorok tanítómestere (lanista) vagy játékszervező (editor) lehetett, aki elég befolyásos volt ahhoz, hogy megrendelje az emléktárgyat.
A váza sokkal több, mint cserépdarab: kézzelfogható bizonyíték arról, hogy a római társadalom rajongott a véres játékokért, hogy a gladiátorok mobilitása a birodalomban nagy volt, és hogy ezeket a történeteket megörökítették a művészetben és az anyagi kultúrában.
Készült a muyinteresante.com cikke alapján.