67 éven át nem tudta feltörni senki Joseph Bramah legendás zárát

2023. április 13. 15:11 MTI

1748. április 13-án született Stainborough-ban egy parasztgazda második fiaként. Az elemi iskola elvégzése után a farmjukon dolgozott, de 16 éves korában baleset érte, emiatt egész életében sánta maradt, így nem sok hasznát vehették a földeken.

Apja ekkor tanoncnak adta a helyi ácsmesterhez, akinél igen gyorsan beletanult a szakmába. A szabadidejében készített hegedűk eladásából szerzett pénzből Londonba ment, ahol egy műbútorasztalosnál kapott munkát, s hamar megcsillogtatta találékonyságát.

Az Alexander Cumming által 1775-ben szabadalmaztatott vízöblítéses WC-k beszerelésével foglalkozva tapasztalta meg azt a hiányosságukat, hogy szeleprendszerük rosszul zár, hidegben könnyen befagynak. A hiba kijavításával, s az úszószelepes tartály kifejlesztésével 1778-ban szabadalmaztatta saját rendszerét.

A gyártásra önálló műhelyt nyitott St. Giles-ban. Konstrukciója nagy sikert aratott, egészen a 19. század közepéig gyártották, eredeti darabjai ma is működnek Viktória királynő Isle of Wight-i nyári rezidenciáján, az Osbourne House-ban.

1783-ban megházasodott, feleségével, Mary Lawtonnal 5 gyermekük született. Anyagi helyzetének stabilizálódása után a zárak működése kezdte érdekelni.

1784-ben szabadalmaztatta feltörésbiztos zárját, s még abban az évben megalapította a – ma is működő – Bramah Locks Companyt.

A magabiztos feltaláló találmányából kitett boltja kirakatába egy mintadarabot (Challenge Lock) azzal a felhívással, hogy 200 guinea (4200 shilling) üti a markát annak, aki azt feltöri vagy kinyitja.

A Bramah-zár 67 évig állt ellen a próbálkozásnak, míg végül 1851-ben a világkiállításra érkező Alfred Charles Hobbs amerikai lakatosnak 16 nap alatt, 51 órai munkával sikerült megtalálnia a szerkezet nyitját.

A zár híre Magyarországra is eljutott. Jókai Mór Fekete gyémántok című regényében Kaulman Félix így utal rá: „Ennél nehezebben bevehető erősségeket is kapitulációra bírtam én már. Asszonyszíveken különösen nincs Bramah-závár.”

A zár sorozatgyártásához sok gondosan megtervezett, precízen megkonstruált szerszámgépre volt szükség. Elkészítésükhöz Bramah felfogadott egy fiatal kovácsot, a 18 éves Henry Maudslay-t, aki műszaki talentumnak bizonyult. Az általuk megépített prototípusok nagyban hozzájárultak a brit szerszámgépipar kifejlődéséhez.

Bramah 18 találmányát nyújtotta be szabadalmaztatásra, közülük a legjelentősebb a hidraulikus sajtó volt, amelyre 1795-ben kapta meg a szabadalmi jogot.

A víz összenyomhatatlanságának elvén (Pascal-törvény) alapuló hidraulikus sajtóval kis működtető erő mellett igen nagy erőt (nyomást) lehet kifejteni.

Maudslay javaslata, hogy a hidraulikus henger dugattyúját bőr tömítéssel lássák el, átütő sikernek bizonyult. A Bramah-sajtót ma is alkalmazzák az iparban, feltalálóját a hidraulika tudományának egyik atyjaként tartják számon.

A minőségellenőrzéshez való ragaszkodásával Bramah a gépipar fejlődéséhez is hozzájárult, miután felismerte, hogy a gőzgépek egyenletes működéséhez az addig alkalmazottaknál jóval szigorúbb szabványokra van szükség. Elgondolása folytán az ipari minőségellenőrzés atyjaként is tisztelik.

Bramah leleményes gondolkodása a bankárok figyelmét is fölkeltette. 1806-ban a Bank of England megbízta egy bankjegyeket sorszámozó és dátumozó masina kitalálásával.

1808-ra készült el a tökéletesített szerkezettel, s a bank 30 gépre adott megrendelést, darabonként 230 guinea áron. A gépek egyenként és naponta 2000 bankjegyet feliratoztak, szemben az írnokok 400-as teljesítményével.

Utolsó találmánya, a fákat gyökerestől kiemelő hidraulikus szerkezet beüzemelését ellenőrizte, amikor megfázott, tüdőgyulladást kapott, s 66 éves korában, 1814. december 9-én otthonában meghalt.