2400 éves sírokat fedeznek fel, amelyekben lehetséges szarmata "királyi" család kincsei találhatóak

2025. február 21. 17:31 Múlt-kor

Kazahsztán száraz sztyeppéin feltárt friss régészeti eredmények újraírja azoknak a nomád népeknek a történetét, amelyek több mint két évezreddel ezelőtt uralták Eurázsiát. Az Atyrau régióban a közelmúltban végzett ásatások során a szarmata kultúra temetkezési komplexumát tárták fel.

A sztyeppén elrejtett szarmata temető

A "Karabau-2" temetkezési komplexumként azonosított lelőhely a nyugat-kazahsztáni Karabau falutól mintegy 10 kilométerre, a Kaszpi-tenger közelében található. A építmény temetkezési halmokból másnéven "kurgánok" sorozatából áll, ami az eurázsiai nomád törzsekre jellemző temetkezés. A 2023 és 2024 között végzett ásatások során a régészek legalább kilenc kurgánt azonosítottak, melyek közül az egyik kiemelkedő, 70 méter átmérőjű és 3 méter magas.

Figyelemre méltó, hogy ezek közül hét sír nem volt kifosztva, így a kutatók lenyűgöző mennyiségű leletet tudtak feltárni. A legjelentősebb tárgyak között voltak finom arany ékszerek leopárdok és tigrisek ábrázolásával. A lelet része egy pár fekete kő arany fogantyúval, úgy nevezett "próbakővek" amelyeket az ókorban az arany tisztaságának megállapítására használhattak.

A szarmaták gazdagsága: a korábban véltnél hatalmasabb nép

Eddig a történészek úgy vélték, hogy Atyrau régiója a szarmaták területének peremén fekszik, amely nomád törzsek szövetsége az i. e. 5. század és a Kr. u. 4. század között uralta az eurázsiai sztyeppéket. Ez a lelet azonban arra utal, hogy a terület sokkal befolyásosabb hatalmi központ lehetett e kultúrán belül.

A szarmaták a lovas hadviselésben való jártasságukról voltak híresek, ami olyan nagy birodalmak félelmetes szövetségeseivé és ellenfeleivé tette őket, mint Perzsia és Róma. Harcosaik, akiket gyakran legértékesebb fegyvereikkel és javaikkal együtt temettek el, a lovas harc szakértői voltak, és kulcsszerepet játszottak az ókor geopolitikáját alakító konfliktusokban.

Aranykincsek és a szarmata elit fegyverei

A Karabau-2 sírkamrák egyik leglenyűgözőbb felfedezése a 370 grammos arany karkötő, amelynek végein leopárdfigurák láthatók, ami az elhunytak szarmata társadalmi hierarchiában betöltött fontosságára utal. Az állat ábrázolás gyakori volt a szarmata és szkíta kultúrában, ami tükrözi e népek természethez való kötődését és azt, hogy a ragadozók ereje, gyorsasága és bátorságá hatalmi szimbólumként jelent meg.

Ezenkívül aranyozott markolatú vastőröket is találtak, ami arra utal, hogy az eltemetett személyek magas rangú harcosok voltak. A nomád sztyeppei kultúrákban gyakori volt, hogy a halottakat fegyvereikkel és értékes tárgyaikkal együtt temették el, ami a túlvilági életbe vetett hitet és az arra való felkészülés szükségességét tükrözte.

A legérdekesebb tárgyak között van két fából készült csésze is, ami rendkívül ritka lelet, mivel ez a szerves anyag idővel lebomlik. Kiváló állapotuk meglepte a régészeket, akik most próbálják meghatározni, hogy szertartási vagy mindennapi használatra szolgálhattak-e.

Harcos kultúra kifinomult temetkezési szertartásokkal

A régészek a Karabau-2 helyszínen más temetkezési halmokat is azonosítottak, amelyekben egyenként akár 15 sír is lehetett. Ez arra utal, hogy ez nem elszigetelt temetkezés volt, hanem elit temető, amelyet generációkon át használhattak. A holttestek elrendezése és a sírmellékletek jelenléte arra utal, hogy a szarmaták összetett temetkezési rituálékat gyakoroltak, amelyek valószínűleg sámánhitükhöz és őseik imádatához kapcsolódtak.

A szarmatákról köztudott, hogy mélyen spirituális nép voltak, amelynek világképében az ég, a föld és a szellemek központi szerepet játszottak. Sírjaik elrendezése, a mellékletül sírba tett tárgyak és az ékszereik állat szimbólumai tükrözi ezt a hitet és a természeti világgal való kapcsolat fontosságát.

Lehetséges szarmata "királyi" család

A Karabau-2 sírokban talált tárgyak nagy értéke arra utal, hogy az eltemetett személyek az uralkodó kaszthoz vagy akár a királyi családhoz tartozhattak. Hasonló temetkezésekre utaló nyomokat találtak máshol is Kazahsztánban és Oroszországban. Ez megerősíti azt az elképzelést, hogy ezek a nomád törzsek hierarchikusabb és szervezettebb társadalmi struktúrával rendelkeztek, mint korábban gondolták.

A folyamatban lévő antropológiai vizsgálatok az eltemetett személyek személyazonosságát és lehetséges rokonsági viszonyait igyekeznek meghatározni. A DNS-elemzés és a radiokarbonos kormeghatározás további információkkal szolgálhat a származásukról és a régió más népességeivel való kapcsolatukról.

A történelmet átíró felfedezés

Az atyraui lelet új betekintést nyújt a szarmata kultúrába és annak Eurázsia történelmében betöltött jelentőségébe. Az egykor perifériális területnek tekintett terület mostanra hatalmi központként tűnik fel. A gazdag és befolyásos elit, szoros kapcsolatban állt az aranykereskedelemmel és a hadviseléssel.

A kutatásokok előrehaladtával ez a felfedezés megváltoztathatja a szarmaták ókori szerepének és a szomszédos civilizációkra gyakorolt hatásuknak a megértését. Kétségtelen, hogy a kazahsztáni sztyeppék még sok felfedezésre váró titkot rejtenek.

Kazahsztán kormányának híradása alapján