A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
2014. augusztus 22. 10:08 Németh Máté
Háború(k) és béke – a megoldás várat magára
Izrael területi növekedése folytatódott, amikor 1967-ben újfent fegyveres konfliktusra került sor. A hatnapos háborúban Izrael az arab világ négy országával került szembe: Egyiptommal, Jordániával, Irakkal és Szíriával. Az újabb ütközet katasztrofális arab kudarccal zárult, Izrael a gyors kimenetelű háború alatt megszállta a Sínai-félszigetet, Ciszjordániát, a Golán-fennsíkot, valamint a Gázai övezetet is. Az elfoglalt vidékekkel együtt pedig felügyeletet gyakorolhattak újabb egymillió arab felett.
A Camp David-i békeszerződés aláírása
Az 1973-as arab-izraeli ütközetet követően, az ún. jom-kippúri háború után - amely az arabok által bevetett „olajfegyver” miatt a világgazdaságra is komoly hatással volt - Egyiptom és Izrael között béketapogatózások indultak meg. Az 1979-ben aláírt Camp David-i békeszerződés alapján Izrael a békéért és diplomáciai kapcsolatokért cserébe visszaadta Egyiptomnak a Sínai-félszigetet, Kairó pedig első arab országként elismerte szomszédjuk szuverén állami létét. Megállapodás született arról is, hogy a felek a vitás kérdéseket, így például a Gázai övezettel kapcsolatosakat békés úton fogják rendezni, amelyet - Ciszjordániával együtt - Izrael továbbra is megszállás alatt tartott.
Az arab világ felháborodva fogadta Egyiptom lépését, az Arab Liga felfüggesztette tagságukat, míg az egyezményt aláíró, és ezért Nobel-békedíjat kapó elnökük, Anvar Szadat 1981-ben egy katonai felvonuláson merénylet áldozata lett. A Palesztinában élő arab lakosság problémái közben továbbra sem javultak, képviseletüket a Fatah egyik alapítója, Jasszer Arafat által vezetett, 1964-ben létrejött Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) igyekezett ellátni.
A kezdetben Izrael elpusztítását szorgalmazó militáns szervezetet 1974-ben az ENSZ Közgyűlése meghívta ülésére, hogy annak elnöke szólaljon fel a palesztin kérdést megvitatandó. Az eseményen - ahol Jasszer Arafat választási lehetőséget kínált fel a jelenlévőknek az olajág és a fegyver között - a Közgyűlés megfigyelői státust adott a PFSZ-nek az ENSZ üléseken, ezzel nemzetközi elismertséget adva nekik, továbbá elfogadták a palesztin nép Palesztina területén érvényesítendő önrendelkezési jogát. Egy évvel később a Közgyűlés határozatban minősítette rasszistának a cionizmust (a határozatot később, 1991-ben visszavonták).