Történelmi emlékhellyé avatták a Kálvin téri templomot

2014. július 24. 15:14 MTI

A nemzeti és történelmi emlékhelyek a magyar nemzet történelmének jelentős és kiemelkedő helyszínei. A Nemzeti Örökség Intézet - mint ezek kezelője - azon dolgozik, hogy az emlékhelyeket találkozási és emlékezési pontokként népszerűsítse - hangsúlyozta Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) elnöke az avatóünnepségen.

Kiemelte, hogy jelenleg Magyarországon 47 történelmi emlékhelyet tartanak számon, amelyeket egységesen jelöl meg az intézet. "Ezek a helyszínek nemcsak a magyar történelem jelentős fordulópontjára emlékeztetnek, hanem erősítik a nemzeti identitást is" - tette hozzá. A felújított Kálvin téri református templomot, kriptát és Ráday Gyűjteményt az elsők között avatták emlékhellyé.

Az ünnepséget Fáy András, a 150 éve elhunyt polihisztor halálának szombati évfordulójához időzítették. A csütörtökön tartott emléknap keretében megkoszorúzták a politikus, író altemplomban található sírját, majd emlékülésen idézték fel életét és munkásságát. A jubileumi évfordulóra a Magyar Nemzeti Bank emlékérmet bocsátott ki, amelyet a helyszínen mutattak be. Fáy András életútja elválaszthatatlan a 19. századi protestantizmustól és szorosan kötődik a templomhoz, gyülekezetének több éven keresztül főgondnoka is volt - emlékezett Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke.

"Ha Széchenyi nincs, őt illeti a legnagyobb magyar titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a haza bölcsének, így azonban maradt végig a "nemzet mindenese" - idézte fel az alelnök Mikszáth Kálmán egykori szavait. Fáy András először Pesten joggyakornokként, majd a pesti, később a váci járás szolgabírájaként, 1818-tól táblabíróként dolgozott. A humoros novella, a prózai vígelbeszélés műfajával új korszakot nyitott a magyar elbeszélő irodalomban, legnagyobb írói sikereit mégis meséivel aratta, amelyek szinte kivétel nélkül célzatosak, politikai vagy erkölcsi nézeteket fejeznek ki bíráló éllel.

1825-től tevékenyen részt vett a politikában, az 1840-es évek elején az ellenzéki kör egyik vezéralakja, "a haza mindenese" címmel Szemere Pál illette. 1840-ben kezdeményezésére alakult az első magyarországi takarékpénztár, amelynek segédigazgatója lett. A Kisfaludy Társaság alapító tagja és 1837-40-ig igazgatója, 1845-ben az MTA helyettes elnöke volt. Munkássága kiterjedt a pedagógia területére is, különösen a nőnevelésről szóló eszmefuttatásai érdekesek. A szabadságharc leverése után visszavonult a közélettől és csak irodalmi tevékenységet folytatott. Regényeket is írt, közülük legjelentősebb a Bélteky ház, amely az első magyar társadalmi regény volt.