Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
2014. június 25. 12:05 Csernus Szilveszter
„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj”
Nyíregyháza, a vasútállomás bombázása 1944-ben
A vidék bombázásának nyitányaként a Royal Air Force 1944. április 12-13-án bombázta Győrt és Mohácsot. A szövetségesek több célból küldték hazánk fölé bombázókötelékeiket. Eleinte a vasút és a repülőgépgyártás volt a fő célpont, köztük a szigetszentmiklósi Messerschmitt-gyár. Másrészt a magyar ipari termelést akarták visszavetni, gyengítve a magyar és német katonai utánpótlást. Ezek része volt például a csepeli harckocsigyár vagy a győri vagongyár pusztítása, de könnyűipari létesítmények is a bombázások áldozatául estek például Szegeden vagy Debrecenben.
Csepel - akkor még önálló település - mint az ország legnagyobb nehézipari központja kiemelt célpont volt. A Weiss Manfréd gyárkomplexum mellett a Shellnek, a Vacuumnak, a Rockefeller érdekeltségbe tartozó Standard Oilnak is volt itt olajfinomítója, de a román Steaua is itt tárolta, finomította a havasalföldi kőolaj egy részét. A Dunát eközben repülőkről ledobott aknákkal tették veszélyessé; ezekre több szállítóhajó is ráfutott, amelyeket kilométeres hosszúságú lángoló román kőolajfolt jelzett.
A Pataky Iván által találóan „olajhadjárat”-nak nevezett légitámadás-sorozat a tengelyhatalmak (köztük Magyarország) olajipara ellen 1944 májusában vette kezdetét. Az év szeptemberére sikerült a tengelyhatalmak repülőbenzin-termelését 6%-ra csökkenteni, bár hozzá kell tenni, hogy a bombázások mellett ehhez a ploiești olajmezők elvesztése is nagyban hozzájárult. Az olajháború eredményeképpen 1944 nyarára a füstfelhő megszokott látvánnyá vált Csepel fölött.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
