Véletlenül dobott atomot Észak-Karolinára az USA

2014. június 12. 17:12

1961 januárjának egyik hajnalán a US Air Force egyik B52-ese kettétört Észak-Karolina felett, majd a bombázó hasából két bomba hullott Goldsboro városa mellé. A katasztrófa - ha bekövetkezik - sokkal pusztítóbb lehetett volna a hirosimai és nagaszaki atomtámadásnál, de végül egy hatalmas szerencsének köszönhetően sikerült elkerülni a legrosszabbat.

Az amerikai National Security Archive (NSA) a héten oldotta fel a goldsboro-i eset jelentésének titkosságát. A B52-es bombázó éppen Észak-Karolina felett húzott el 1961. január 24-én, amikor a jobb szárnya meghibásodott. A gép kettétört, a két bomba pedig zuhanni kezdett; az egyik sebességcsökkentő ernyője kinyílt, a másiké azonban nem.

Amelyik bomba ejtőernyője kinyílt, sértetlenül ért földet és nem élesedett, mivel elszakadtak azok a vezetékek, amelyek energiával látták el a bombát a generátorból. A másik viszont szabadesésben zuhant, és földet éréskor meg is rongálódott. S bár ez élesítette az atombombát, az a biztonsági kapcsoló is megsérült, amely ahhoz kellett volna, hogy a bomba detonáljon. A Multi-Megaton Bomb Was Virtually "Armed" When It Crashed to Earth című jelentés szerint mindkét fegyver nagyon közel állt ahhoz, hogy felrobbanjon.

Az incidens részleteit Eric Schlosser írta meg a tavaly megjelent Command and Control című könyvében, ám az NSA-dokumentumoknak köszönhetően most újabb apró részletek váltak ismertté a goldsboro-i esetről. Mint ahogy az korábban kiderült, összesen nyolcan tartózkodtak a bombázó fedélzetén aznap éjjel; közülük öten túlélték a balesetet. A MK39-es bombák 3,8 megatonnásak voltak, miközben a Hirosimára 1945. augusztus 6-án ledobott Little Boy 0,01, a Nagaszaki ellen három nappal később bevetett Fat Man pedig "csupán" 0,02 megatonnás volt.