Hova tűnt a cet a képről?
2014. június 5. 14:03
Brit restaurátorok meglepődve vették észre, hogy az egyik németalföldi mester festményén eredetileg egy ámbráscet is szerepelt, de azt az idők során valamiért eltüntették.
A Kilátás Scheveningenre című képet Hendrick van Anthonissen németalföldi festő készítette 1641 körül, amelyen emberek egy kisebb gyülekezete látható a hágai tengerparton.
"Egy nagyon unalmas képnek tűnik: nyugodt, tengerparti jelenet télen" - fogalmazott a Hamilton Kerr Institute restaurátora, San Kuang. "Amint látható, egy csomó ember gyülekezik rajta; az okát nem tudni, ami egyáltalán nem normális" - tette hozzá.
Kuang azt a feladatot kapta, hogy távolítsa el az idők során megsárgult lakkréteget a képről. Mikor a szakember hozzálátott a festmény tisztításához, az óceán horizontján egy, a kompozícióba egyáltalán nem illő emberi alak tűnt elő. "Ez teljesen szokatlan és váratlan volt" - így Kuang, majd mikor szikével és gondosan kiválasztott oldószerekkel is nekiesett a képnek, azt láthatta, hogy az illető egy partra vetett nagy ámbráscet tetején áll.
A kép elkészítésének idején komoly érdeklődés volt a bálnák iránt, a partra vetett állatok realista ábrázmódja ebben az időben kezdett elterjedni - a festészet mellett az irodalmi művekben és a politikai írásokban is gyakran feltűnik a toposz, amit a katasztrófák előjeleként értelmeztek. Ennek történelmi keretét a nyolcvanéves háborúnak is nevezett németalföldi szabadságharc adta: a Tizenhét Tartomány spanyol uralom elleni felkelése 1568-ban kezdődött és 1648-ban, a vesztfáliai békével zárult.
A Kilátás Scheveningenre című festményt egy Richard Kerrich nevű mecénás adományozta a Fitzwilliam Museumnak 1873-ban. Arra nincs utalás, hogy akkoriban bárki tudott volna a Hendrick van Anthonissen-festményen eredetileg szereplő cetről, ahogy az sem ismeretes, hogy ki és miért távolította el az állatot a képről - a vizsgálatok szerint arra valamikor a 18-19. században került sor.
"Ma entitásként tekintünk a festményekre, holott az elmúlt évszázadokban gyakran belsőépítészeti célokat szolgáltak, s egy bizonyos helyre akasztották ki őket. Elképzelhető, hogy a bálnát azért kellett eltávolítani, mert valaki a kimúlt állat jelenlétét túl megbotránkoztatónak találta - vagy mert nélküle sokkal eladhatóbb volt a műalkotás" - fejtegette Kuang.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
