Mit keresett II. Rákóczi Ferenc a Vay-kastélyban?
2014. május 12. 18:15
A Vay-család évszázadokon át épült ősi fészkének padlózatát ma kíváncsi turisták lábai koptatják, ahol a Magyar Nemzeti Múzeum egyik gyűjteményét tekinthetik meg. Mintegy háromszáz évvel ezelőtt azonban teljesen más szerepe volt a nemesi kúriának, amelyet a kuruc szabadságharc vezérlő fejedelme kétszer is felkeresett. De vajon miért?
Átszúrt szemű szarvas
A történeti Szabolcs és Szatmár megye határán fekvő Vaja központjában − a középkori eredetű templom mellett − áll egy XVII. századi kastély, amelyet a Szabolcs vármegye legrégebbi családjai közül való Vay família építtetett. A család eredetéről keveset tudunk, annyi bizonyos, hogy a 13. század végén IV. Kun László királytól kapták oklevelüket, amelyben Szatmár megyei földek birtokosává nevezték ki őket.
A nemzetség ősi címerében egy átlőtt szemű szarvas látható, amely a családban szájról szájra terjedő monda szerint azonos azzal a szarvassal, amely a honfoglaló magyarok útját mutatta a Kárpát-medencébe. A címer jelentősen kibővült, ugyanis Vay Ádám révén bárói címhez jutott a família, 1830-ban pedig a grófi címet is elnyerték.
A kutatók szerint a Vay-család a XVI. század végén, de legkésőbb a XVII. század elején először egy téglalap alaprajzú (30x10 méteres), alápincézett, kétemeletes, téglából falazott kastélyt építtetett. Az építkezés minden bizonnyal többször, talán hosszabb időre is megszakadhatott − hiszen a földszinti nagyterem boltozatán látható felirat szerint a helyiségek boltozásait 1650-ben fejezték be.
A családot bárói címhez juttató Vay Ádám
A kastély azonban nem sokáig állt ebben a formájában. Nem sokkal az építkezés után újabb munkálatokba fogtak: az épület északnyugati sarkához egy háromszintes tornyot építettek fel, továbbá az első és második emeleten egy-egy belső aknás rendszerű árnyékszéket alakítottak ki. A Vay-család építkezési kedve a XVII. század végén sem lankadt, ekkor a kastély délkeleti sarkához épült egy háromszintes torony. Legkésőbb a XVIII. század első évtizedére, alig 80-90 év alatt a kastély elnyerte végleges, napjainkig érvényes alaprajzi elrendezését.
Ebben a formájában pillanthatta meg a kastélyt az odalátogató II. Rákóczi Ferenc is, aki két alkalommal járt a Vay-kúriában – a felkelés megindulása és hanyatlása idején –, ahol fontos tárgyalásokat folytatott. Első látogatására 1703. július 19-én került sor, ez alkalommal nyerte meg a Vay-testvéreket, Lászlót, Mihályt és Ádámot a felkelés ügyének. Rákóczi már előzőleg kapcsolatban volt a Vay-fivérekkel, ugyanis a nagy hűtlenségi per során a császár őket is elfogatta, és csak 1702-ben szabadultak a bécsújhelyi börtönből. Rákóczi 1703-ban azzal a számítással jött Vajára, hogy a Vay-testvérekben segítő társakat nyer.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
