Sámánszobor őrizte az 1500 éves mexikói sírt

2014. március 25. 12:57

Bárkit is temettek oda, jó munkát végzett az a sámán, aki 1500 éven át távol tartotta a sírrablókat attól a temetkezéstől, amelyre a nyugat-mexikói Colina államban található Villa de Alvareznél bukkantak március közepén mexikói archeológusok.

A régészek egy 10 hektáros területen tárták fel a síraknát egyéb, emberi és kutyamaradványokat tartalmazó fülkesírok társaságában. Az ilyen érintetlen temetkezések igen ritkák, a sírokban ugyanis jellemzően nagy értékű leletek vannak eltemetve, s a sírrablók könnyű prédáinak számítanak.

Marco Zavaleta, a mexikói Nemzeti Történeti és Antropológiai Intézet (INAH) munkatársa és kollégái három lapos követ találtak, amelyeket elmozdítottak, s ekkor feltűnt a függőleges akna bejárata. A másfél méter mély alagút egy vulkanikus kőzettel borított sírhoz vezetett, ahol több áldozati ajándékot találtak. A sírt valamikor a Krisztus születése után és a 4. század közötti időben készíthették.

A sírakna ékköve a bejáratnál strázsáló, mintegy 50 centiméter magas sámánszobor volt. Megnyújtott feje a térségre jellemző mesterséges koponyatorzításokra utal. Zavaleta szerint mielőtt a sírba helyezték volna, a sámánt rituálisan "megölték", ezzel magyarázható, hogy miért befejezetlen a fegyvere, s hogy miért hiányzik a fejdísze. Nem tudni, kit is védett pontosan, de az elhunyt bizonyára a település elitjének tagja volt, hiszen csak egy vagyonos ember engedhetett meg magának egy ilyen díszes sírmellékletet.

A sírbolt egyik felén egy vagy két személy csontjai kerültek elő, amelyeket szemmel láthatóan feldúlták. Vélhetően máshonnan kerültek oda, hogy átadják a helyüket egy másik, fontosabb temetkezésnek, amit lejjebb fedeztek fel, itt a halottat gondosan a hátára fektették. A síron kívül kutya- és gyermekcsontok is előkerültek; a temetkezésen belül állatfogak voltak szétszórva, ezek valószínűleg a gyermekáldozatok nyakláncaiból maradtak hátra.