Kárpátalja, a többször gazdát cserélt térség
2014. március 25. 10:08 Németh Máté
A változások kora – a csehszlovák felügyelet
Az Osztrák-Magyar Monarchia a vesztes oldalon fejezte be az első világháborút, ami komoly Kárpátalját is érintő - területi következményekkel járt. A háború végén a birodalomban forrongó nemzetiségek közül a Károlyi Mihály vezette kormány 1918-ban területi autonómiát biztosított a Kárpátalján elő ruszinok számára, így jött létre Ruszka Krajna. A térség azonban célpontjává vált két országnak is, egyfelől a csehszlovákoknak, másik oldalról a délről feltörő románoknak - nekik egyaránt fontos volt Kárpátalja bekebelezése. A nyugati hatalmak végül úgy döntöttek, hogy a csehszlovák államnak kedveznek a kérdésben, így 1919 márciusában a párizsi békekonferencia kimondta, hogy Ruszka Krajna Csehszlovákiához kell hogy tartozzon.
A magyar vezetés nem fogadta el a döntést, ezt demonstrálandó a kormány lemondott. Ezt követően megalakult a Tanácsköztársaság, amely támadásba lendült és pár nap alatt kiterjesztette hatalmát az ország területére, így Ruszka Krajnára is. A párizsi békekonferencia azonban júniusban, Clemenceau francia miniszterelnök által kiadott jegyzékben rögzítette Magyarország határait, amelyet a kommunista hatalom elfogadott, így 1919 nyarán a térség Csehszlovákia részévé vált, amit az Ausztriával kötött szeptemberi saint-germaini szerződés pecsételt meg, majd később a trianoni békediktátum is rögzített.
A területért cserébe a csehek autonómiát ígértek, amit azonban nem tartottak be, cseh hivatalnokok irányították a régiót, benne az ezt képező Ung, Ugocsa, Bereg és Máramaros vármegyék döntő többségét. Megszüntették a terület magyar nyelvű gimnáziumait, a magyar birtokosokat hátrányosan érintő földreformot indítottak, s igyekeztek a magyar nyelvet teljesen visszaszorítani. A csehek azonban nemcsak a magyarokat korlátozták.
A 20-as évek második felétől egyértelművé vált, hogy a ruszinokat nem ismerik el a cseh és a szlovák néppel egyenrangú nemzetnek, hanem nemzetiségként tekintenek rájuk, amiért azok egy része az Ukrajnához való csatlakozásban gondolkodott. A 30-as évektől emellett megjelent a Magyarországhoz való visszatérés víziója is, amit csak erősítettek az évtized során jelentkező gazdasági és természeti csapások. Ez az állapot végül a Hitler által vezetett Németország akaratától függően változott meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
