Hogyan nézhetett ki Noé bárkája?
2014. március 26. 16:30
A középkor és újkor ház alakú bárkái
A legtöbb esetben nem tudtak a művészek elvonatkoztatni az adott kor hajótípusaitól, így a szögletes modelltől a keskeny gályákon át a vitorlásokig sokféle bárkaábrázolás köszön vissza a középkori művekről. A fenti képen az 1493-ban készült nürnbergi krónika illusztrációját láthatjuk.
A walesi Saint Teilo-templomban található felújított freskón látható hajó azt a népszerű, a gyermekeknek szóló Képes Bibliában is helyet kapó elképzelést követte, amely szerint a bárka tulajdonképpen egy hajóra épített ház volt, ahonnan az állatok néztek ki. A koncepció az egész középkort végigkísérte, s még az újkor évszázadaiban sem tértek el ettől az elgondolástól.
Egy zsidó hagyomány szerint a bárka fedélzete három részre tagolódott: az alsó részen a hulladékot tárolták, a második szint az embereknek és a tisztának tartott állatoknak szolgált lakhelyül, míg a tisztátalan állatok, valamint a madarak a felső szinten kaptak helyet. Egy vitatott elképzelés szerint a felhalmozódó szemetet egy csapóajtón dobták a tengerbe. A 12. században élt Abraham ibn Ezra zsidó krónikás úgy vélte, a bárka 40 napon át lebegett a víz alatt (!), majd csak ezt követően bukkant a felszínre. Noé 52 éven át építette a hajót, szándékosan ilyen lassan, hiszen abban a reménykedett, hogy az emberek időben elkezdenek bűnbánatot tartani.
Egy 15. századi arab ábrázolás
Támogasd a 
szerkesztőségét!
