Hamenei kétségbe vonta a holokauszt megtörténtét
2014. március 21. 17:31 MTI
Irán legfőbb vallási és politikai vezetője megkérdőjelezte pénteken a holokauszt méreteit, sőt annak megtörténtét, és elítélte, hogy a Nyugat a szólás szabadsága területén határvonalakat húz.
"A magukat szabadnak mondó országok határvonalakat húznak, és nagyon szigorúan védik azokat. Az európai országokban az emberek nem mernek beszélni a holokausztról (...) amelyről nem tudjuk, hogy valóságos volt-e vagy sem, és ha egyáltalán megtörtént, akkor hogyan" - szögezte le Ali Hamenei ajatolláh a perzsa újév alkalmából az északkelet-iráni szent városban, Meshedben mondott beszédében, amelyet az állami televízió is közvetített.
A településen összegyűlt több ezres hallgatósága előtt rámutatott: Nyugaton súlyos vétségnek számít a holokauszt megkérdőjelezése - aki ilyet tesz, őrizetbe veszik, és bíróság elé állítják -, "tőlünk meg közben azt várják, hogy ne védjük meg a saját határvonalainkat a hit és a forradalmi értékek terén".
Teherán nem ismeri el Izraelt, és néhány iráni politikai vezető rendszeresen a zsidó állam elpusztítására szólít fel. A tavaly Irán elnökévé megválasztott Haszan Róháni ebben a tekintetben is jóval mértéktartóbb elődjénél, Mahmúd Ahmadinezsádnál: míg az előbbi elítélte a zsidók nácik általi lemészárlását, addig az utóbbi "mítosznak" nevezte a holokausztot.
A perzsa állam első számú vezetője egyúttal felszólította az iráni népet, hogy legyen ellenállóbb a nyugati szankciókkal szemben, és ne várjon azok megszüntetésére. "A nemzetnek erősebbnek kell lennie. Ha egy nép nem erős, akkor tagjaira a nagyhatalmak (a Nyugat) - amelyek zsarolják a többi nemzetet - ráerőltetik látásmódjukat, valamint eltiporják, megtámadják és megsértik őket" - hangsúlyozta.
"Nem kell arra várni, hogy az ellenségek majd feloldják a szankciókat. (...) Azt kell szem előtt tartani, hogy mi magunk is tudunk tenni" a nemzetgazdaság megerősítéséért - tette hozzá. Hamenei ennek szellemében felszólította az embereket, hogy válasszanak hazai termékeket.
Beszélt arról is, hogy a kultúra még fontosabb, mint a gazdaság. Irán vallási és politikai vezetője arra kérte hallgatóságát, hogy tanúsítson ellenállást a nyugati "kulturális invázióval" szemben is, amely fenyegetést jelent az iszlám köztársaság értékeire. Az iráni vezető az 1393-as új iráni esztendőt "a gazdaság és kultúra évének" nyilvánította.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
