Azonosították Észak-Amerika legrégebbi fennmaradt lábnyomát

2013. december 13. 13:58

Az egy pár lábnyomra 1961-ben a mexikói Cuatro Cienegas-medencében bukkantak rá, azonban a Durham Egyetem kutatóinak csak mostanra sikerült megtudnia, hogy pontosan hány éves lépésről van is szó. Vizsgálataik szerint a lenyomat 10550 éves, így minden valószínűség szerint a régióban élő coahuilteca indiánokhoz köthető.

A leletet több mint fél évszázaddal ezelőtt a Chihuahua-sivatagot átszelő, 30-as számú mexikói autópálya építésekor fedezték fel. A szakértők kiásták a kőbe zárt emléket, s a helyi múzeumba szállították. Bár az autópálya-építés miatt a terület régészetileg megsemmisült, a kutatók 11 másik lábnyomot is lokalizáltak az autópálya melletti területen.

Az északkelet-angliai egyetem kutatói szerint a lábnyompár több mint tízezer éves, ám a többi lenyomat története is legalább 7250 évvel ezelőttig nyúl vissza. "Legjobb tudomásom szerint az eddigi legrégebbi fennmaradt lábnyom Észak-Amerikában hatezer év körüli, így a szóban forgó lelet majdnem ötezer évvel előzi meg azt" - mondta Nicholas Felstead geoarcheológus, az ásatás vezetője. Hozzátette: a lábnyomok az egyetlen ilyen típusú leletek, amelyeket a mexikói sivatagban mindezidáig felleltek.

A kutatók azért tudták megállapítani a lábnyom korát, mert a lelet az üledékes mészkőben maradt fenn. Amikor a víz átszivárog a kőzeten, az urán apró nyomai a kő belső szerkezetében maradnak, s mivel az uránnak ismerjük a felezési idejét, Felstead és csapata le tudta mérni az anyag kőzeten belüli arányát, ami megadta a nyomat korát. A kutatók továbbá fügekaktusz pollent is találtak a 7250 éves lábnyomban, amely azt mutatja, hogy a terület nem volt mindig ilyen száraz és forró klímájú, mint manapság.

A coahuilteca indiánok nem egy meghatározott etnikai törzs, hanem a mai Texas állam déli területein, valamint a Mexikói-öböl partvidékén élő közösségek összefoglaló neve. A lábnyom kora egyébként megközelíti a világrekordert, amelyet a chilei Monte Verdében tártak fel, s 13 ezer éves.