A Nobel-díj sötét oldala
2013. október 8. 14:12
A halál kereskedője
Az eszköz forradalmasította a bányászatot, ezenkívül a vasútépítkezések alkalmával is hasznosnak bizonyult a megszelídített robbanóanyag, amelynek segítségével játszi könnyedséggel lehetett alakítani a földfelszínt. Nobel végül 355 szabadalmat nyújtott be találmányával kapcsolatban, amely révén hihetetlenül gazdaggá lett.
Mint minden pusztító anyag, a dinamit sem csupán békés, építő céllal került felhasználásra, ugyanis a hadsereg is gyorsan rájött az előnyeire, s az 1898-as spanyol-amerikai háború idején már a bevetésére is sor került. Nobel szerette magát a pacifista jelzővel illetni, azonban az nem ismert, hogy találmányának katonai felhasználását jóváhagyta-e vagy sem.
Hogy valójában mit is gondolnak róla az emberek, arra 1888-ban fivére, Ludvig halálakor eszmélt rá. Egy újságírói hibának köszönhetően a sajtótermékek nekrológjaiban a saját nevét olvashatta. A zsurnaliszták nem rejtették véka alá ellenszenvüket a „halál elhunyt kereskedőjével” kapcsolatban, aki mesés vagyonát milliók halálából szerezte.
Nobelt állítólag megdöbbentette az, amit olvasott, s ehhez a sokkhoz lehet köze annak, hogy elhatározta, tesz valamit azért, hogy javítson a megítélésén. Egy évvel halála (1896) előtt megalkotott végrendeletében létrehozta a róla elnevezett díjat, amely olyan kutatók pénzügyi jutalmazására szolgál, akik nagyon alkottak a tudomány területén vagy a béke előmozdításában segédkeztek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
