Békéért könyörgött a skótok felszabadítója
2013. június 4. 08:48
Békéért esedezett Robert the Bruce skót király, alig négy évvel az előtt, hogy az 1314-es bannockburni csatában csapatai élén felmorzsolta az angol sereget – olvasható egy minap előkerült levélben.
Robert the Bruce 1310-ben küldött II. Edward angol királynak levelet, amelyből kiderül, a skót király gyakorlatilag bármilyen feltételt elfogadott volna, csak hogy megakadályozza az angol hadsereg bemasírozását a skót területekre. A rendkívül békülékeny hangot megütő I. Róbert (1306-1329) azonban ragaszkodott hozzá, hogy Edward ismerje el a skótok függetlenségét és isteni eredetű hatalmát a skót trónra.
A bátor lépés kifizetődött, Edward ugyanis délre, Berwickbe vonult, s egészen 1311 júliusáig ott maradt. Három évvel később Edward zászlaja alatt háromezer fős nehézlovasság és 16 ezer gyalogos gyűlt össze, míg a skót király körülbelül kilencezer katonát tudott kiállítani és csatába vezetni. Az 1314. június 23-24-én zajlott bannockburni csata azzal kezdődött, hogy parancsnoka, Thomas Randolph megfutamított 300 angol lovast, akik a Stirling-kastélyt akarták felszabadítani.
Miután I. Róbert döntő győzelmet aratott a csatában, megszabadította Skóciát az angol uralomtól; a skót függetlenséget végül az 1328-as northamptoni szerződés szilárdította meg. Randolph óriási tettet hajtott végre, mivel ha nem sikerült volna legyőznie az angolokat, akkor azok szabadon menetelhettek volna a Stirling-kastély felé.
A latin nyelvű levelet véletlenül fedezte fel egy glasgow-i történész a londoni British Library-ben; ebben Róbert a „legbékésebb királynak” nevezi Edwardot, dacára annak, hogy ő volt I. Edward, a Skótok Kalapácsának fia. Dauvit Broun szerint ma már lehetetlen annak megállapítása, hogy Róbert mennyire gondolta komolyan a levélben írottakat, de valószínűleg tudta, hogy Edward északra tart az angliai belviszályok és Skócia meghódításának szándéka miatt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
