Múlt-kor.hu


	1913: utolsó békeév vagy utolsó válságév?

1913: utolsó békeév vagy utolsó válságév?

2013. május 30. 17:00

Az óriási léptékű önkormányzati fejlesztések sem tudták elfedni a 20. század elejének látens és kiéleződő konfliktusait, a modernizációval járó szociális és egyéb problémákat a világvárossá növő Budapesten. 1913 korszakhatár volt: az első világháború előtti utolsó békeév volt, de már minden ízében magán hordozta az elkerülhetetlen válság jegyeit – hangzott el a Budapest 1913: pillanatképek a főváros I. világháború előtti mindennapjaiból című, a Budapest Főváros Levéltára, a Legenda Közművelődési Egyesület és a Fiatal Levéltárosok Egyesülete által szervezett konferencián.

Törésvonalak

Öt olyan nagy ellentétre mutatott rá – Romsics Ignác nyomán – előadásában Bihari Péter történész, amelyek a 20. század társadalmi és politikai megosztottságainak, törésvonalainak létrejöttében kulcsfontosságúak voltak. Egyfelől ott volt a ’67-es és a ’48-as tábor politikai szembenállása, illetve az agrárkérdés, a munkáskérdés, a középosztály helyzete, valamint a nemzetiségi kérdés. Az első nagy politikai törésvonalakat az 1890-es években a nagy véderővita és Tisza Kálmán bukásának hatása okozta, majd a Millennium éveiben egyfelől az újkonzervatív irányzatok térhódítását, másfelől egy újfajta nacionalizmus, a turánizmus szárnybontogatását érdemes rögzíteni. Később számolni kellett az 1905-1906-os nagy válsággal és következményeivel, ami alapvető politikai és kulturális cezúrának bizonyult, s amelyek egészen 1914-ig fejtették ki hatásukat.

Magyarország a kormányzás szempontjából különleges helyzetben volt az első világháborúban, hiszen sem a német (ahol nagyjából a hadvezetés diktált) modell, sem a széles koalíciós kabinet által jellemzett nyugati (angol, francia) nem volt rá érvényes. Az 1910-es parlamenti választás győztese, a Tisza István fémjelezte Nemzeti Munkapárt 1916-ig volt kormányon, mikor a harmadik, szinte csak a Tisza-ellenesség által összetartott Wekerle-kormány vette át a kormányrudat. Az erőteljes fordulatra 1916 második felében került sor: ekkorra a belpolitikai ellentétek végletesen kiéleződtek, teljesen megrendült a bérből és a fizetésből élő középrétegek helyzete, kiéleződött a „zsidókérdés”, a világháború antiszemita sztereotípiáiban pedig az új vádak a régi keretekbe ágyazódva megerősödtek. Ilyen sztereotípia, stigma volt a zsidók döntő szerepe a háborús gazdaságban, illetve „térfoglalása” a gazdaságban, valamint hogy a zsidók a hátországban lógnak és elfoglalják a kulturális pozíciókat.

Példa nélküli – léptékét tekintve csak az 1896. évi millenniumi, illetve a hetvenes évek panelprogramjához mérhető – önkormányzati fejlesztés vette kezdetét Bárczy István főpolgármestersége (1906-1918) idején – derült ki Sipos András előadásából. A főváros kiadásaiban jól megfigyelhető a századforduló válságából való lassú kievickélés: beruházásra 1906-ban csupán évi 9 millió koronát fordítottak, a csúcsot 66 millió koronával az 1910-es év jelentette, ez a szám 1913-ra azonban 41 millióra esett vissza. A beruházások két nagy területe a kislakás- és iskolaépítési – nagyjából 1912-re kifutó – programja, illetve a kommunális, közüzemi szektor megteremtése volt.

A Széchenyi fürdő (fortepan)

Az önkormányzati fejlesztések kölcsönökből valósultak meg: Bárczy mandátumának elején ez 150 millió koronára rúgott, majd 1913-ra 330 millió koronára nőtt. Ezek hosszúlejáratú kölcsön voltak, amelyek jövedelmező beruházásokhoz kapcsolódtak. 1913 egyik központi kérdése az óbudai gázgyár befejezése volt, amelyet 1910-ben kezdtek építeni. A másik ekkor futó beruházás a kelenföldi hőerőmű volt, ezt végül csak 1914-ben adták át. 1913-ban avatták fel a Széchenyi fürdőt is, ami a – meglehetősen egyoldalú, háromnegyed részt osztrák turistákra épülő – idegenforgalom miatt volt fontos, mivel ekkor került előtérbe az a gondolat, hogy a gyógyvíznek, illetve az erre épülő gyógyturizmusnak köszönhetően válhat világvárossá Budapest. De 1913 a szociálpolitika terén is döntő változást hozott, hiszen ekkor kezdődött meg a munkanélküliek részére indított segélyakció.


	1913: utolsó békeév vagy utolsó válságév?

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. nyár: Őrült uralkodók

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra