Titkolják milliárdjaikat a Goebbels-rokonok
2013. január 30. 09:15
Náci kapcsolatok
1918-ban családi tragédia árnyékolta be a Quandtok életét: spanyolnáthában elhunyt Günther Quandt első felesége. Günther 1921-ben vette el Magda Ritschelt, s egy évvel később született meg egyetlen fiuk, Harald. Quandt és Magda 1929-ben váltak szét, a nő 1931-ben ment hozzá Joseph Goebbelshez. Goebbelst, az NSDAP berlini szervezetének akkori vezetőjét 1933-ban, a nácik hatalomra jutását követően nevezte ki a Harmadik Birodalom propagandaminiszterévé Hitler, aki a pár esküvőjén Goebbels tanúja volt. Günther Quandt még ebben az évben belépett a náci pártba, gyárait a német hadiipar szolgálatába állították, de Goebbelsszel való kapcsolata hirtelen megromlott. „Állandó rivalizálás volt közöttük” – mondta el Joachim Scholtyseck bonni történész. „Nem számított, hogy Goebbels nem szerette. Semmilyen hatása nem volt Quandtra, hogy pénzt teremtsenek elő”.
A védelmi ipari vezetőnek (Wehrwirtschaftsführer) 1937-ben kinevezett nagyiparos akkumulátorai a Tigris tankoktól kezdve a tengeralattjárókon át a V2 rakétákig több fronton szolgáltak, de a BKIW – amelyet 1936-ban neveztek át Deutsche Waffen-und Munitionsfabriken AG-ra – Mauser kézifegyvereket, lőszereket és légvédelmi rakétákat is gyártott. „Ő volt az egyik vezető iparmágnás a második világháborúban, miközben végig a háttérben tudott maradni” – mondta el Scholtyseck.
1940 és 1945 között a Quandt-család érdekeltségeibe tartozó gyárakban több mint 50 ezer kényszermunkás, hadifogoly és a koncentrációs táborokból átvezényelt zsidó dolgozott – derült ki Scholtyseck 1183 oldalas tanulmányából, amelyet a család kérésére, a 2007-ben vetített A Quandtok hallgatása című dokumentumfilmhez készített el. Egy 2011-ben megjelent tanulmány azt is feltárta, hogy Quandt a zsidó vállalattulajdonosok értékeire is rátette a kezét, fia, Herbert pedig azt fontolgatta, hogy egy olyan AFA-gyárat épít, ahol kizárólag kényszermunkásokat fog dolgoztatni.
Quandt legfiatalabb fia, Harald anyjával, Goebbelsszel és hat féltestvérével élt együtt. Lengyelország lerohanása (1939. szeptember 1.) után csatlakozott a Wehrmachthoz, ahol egy év múlva az ejtőernyős egységnél szolgált önkéntesként. A második világháború éveiben Franciaországban, Görögországban és Oroszországban teljesített szolgálatot, mielőtt 1944-ben meg nem sebesült és került hadifogságba Olaszországban. Itt kapta kézhez anyja már említett búcsúlevelét. A britek égisze alatt működő bengázi hadifogoly-táborban raboskodó Quandttól mostohaapja is elköszönt. „Valószínű, hogy te leszel az egyetlen, aki folytatni tudja a családi tradíciót” – írta a kancellári tisztet Hitler öngyilkossága után alig egy napig birtokló Goebbels.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
