Máig rejtélyes Mozart halála
2012. december 5. 10:46
221 éve, 1791.december 5-én a mindössze 34 éves zeneszerző a Franz Walsegg vont Stuppach gróf emlékére készülő rekviemen dolgozott, amikor valószínűleg reumás láz végzett vele. A halála után Bécsben felröppenő pletykák szerint riválisa mérgezhette meg.
Csodagyerekből zeneszerző
A több zenei műfajban alkotó, igen termékeny szerzőnek számító Mozart alkotásaiban a barokk, a rokokó és a kezdődő romantika német és itáliai elemei ötvöződnek sajátos stílussá. Mozart, akinek apja, Leopold Mozart is zeneszerző volt, nővérével, Maria Annával Salzburgban nőtt fel. Zenei tehetsége már korán megmutatkozott. 1762-től kezdődően apjával számos koncertkörutat tett, melyeken zongoristaként lépett fel, de már ekkor megpróbálkozott a zeneszerzéssel is. 1769-ben, Salzburgban érseki koncertmesterré nevezték ki. Három nagysikerű itáliai turné után, 1773-ban néhány évre Salzburgban telepedett le.
Ebben a termékeny időszakban operákat, szerenádokat komponált, de írt számos egyházi és hangszeres művet is. 1781 márciusában elbocsátását kérte, és önálló, független alkotóművészeként próbált megélni. 1782. augusztus 4-én feleségül vette Konstanze Webert. 1782 és 1786 között 15 jelentős zongoraversenyt alkotott. Bécs is befogadta a művészt.
Operát írt Pierre Augustin Caron de Beaumarchais Figaro házassága című művéből, amely 1785-ben Párizsban a nemességet bíráló mondanivalójával keltett feltűnést. Mozart operáját 1786. május 1-jén mutatták be. Ebben az évben még két ősbemutatóra került sor, október 29-én a Don Giovanni került színre, ám Mozart anyagi helyzete egyre rosszabb lett.
1789-ben és 1790-ben több koncertkörutat is elvállalt, de szorult helyzetéből ez sem segítette ki. A Cosi fan tutte 1791. január 26-i, bécsi bemutatója sem hozta meg a várva várt sikert. A varázsfuvola ősbemutatója 1791. szeptember 30-án volt Bécsben. Ez utóbbi mű egyik különleges vonása, hogy számos szállal kötődik a szabadkőművesek föld alatti mozgalmának eszméihez.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
