Múlt-kor.hu


	Grönlandon is ihattak sört a vikingek

Grönlandon is ihattak sört a vikingek

2012. február 8. 09:23

A vikingek egyszerre voltak híresek és hírhedtek sör és mézbor iránti szeretetükről. A régészek régóta vitáznak arról, hogy vajon Vörös Erik (950-1010) és utódai hogyan bírták az aranyló ital nélkül, mikor 1000 körül letelepedtek Grönlandon.

A koppenhágai Nemzeti Múzeum kutatói egy viking szemétdombon elszenesedett árpaszem maradványokat találták. Ez volt a végső bizonyíték arra, hogy az első vikingek, akik Grönland partjaira érkeztek, árpát termesztettek – a legfontosabb összetevőt, amely a zabkásához hasonló masszának, a kenyérnek és természetesen a sörnek – a hagyományos viking étlap részeinek – is alapanyaga volt.

A koppenhágai múzeum archeobotanikusa, Peter Steen Henriksen vezetésével indult expedíció azt tanulmányozta, hogy a vikingek hogyan birkóztak meg a hideg és zord környezetben való letelepedéssel. „Láthatjuk, hogy a vikingek mégis termesztettek árpát, ami nagyon fontos volt a túlélés szempontjából” – fejtette ki a kutató.

A lelet is igazolja az 1250 körül írt Királytükröt (Konungs skuggsjá), amely megemlíti a vikingek árpatermesztési próbálkozásait. Ez az egyetlen írott forrás a termesztésről, amely így szól: „abból a gabonából, ami azon a vidéken nőhet, bizony nem sokat profitálhattak. És mégis vannak köztük olyan emberek, akik gazdagnak és tehetősnek számítanak, hiszen megkísérelték a gabona elvetését, azonban az ország nagy többsége nem tudja, mi is az a kenyér, miután sohasem láttak ilyent.”

A kutatók szerint valószínűleg csak kis mennyiségben termeszthettek árpát és vethettek gabonát, éppen annyit, amennyit képesek voltak öntözni és amit meg tudtak óvni az éhes állatoktól.

Henriksen és kollégái 2010-ben és 2011-ben folytattak kutatásokat a sziget legdélebb pontján lévő viking telepeken. „Több ásatást is végeztünk 12 különböző viking gazdaságban, melyek 7-800 éve elhagyatottan állnak” – mondta a kutató. „A legtöbb farm jól megőrződött. A tőzeg- és kőfalak ma is láthatóak, néhány helyen akár a másfél méter magasságot is elérik."

A kutatóknak kevés esélyük volt megtalálni a maradványokat, hiszen a grönlandi talaj túl vékony ezek megőrzésére. Ha léteztek is további nyomok a viking mezőgazdaságra vonatkozóan, az időjárás és a mai juhtenyésztők tevékenységének eredményeképpen többségük teljesen elpusztult.

Azonban a vikingeknek is szükségük volt egy olyan helyre, ahol megszabadulhatnak a keletkező szeméttől. A kutatók ezeket a szeméthalmokat a viking gazdaságok közelében találták meg. A „midden”-nek is hívott, ételmaradékokat, háztartási hulladékot és nagy mennyiségű hamut tartalmazó halmok alsó rétegéből vett minták tartalmazták a már említett árpaszemeket. A gabona a tűz közelében lehetett, ami tartósította a szemeket. „Azt a réteget tártuk fel, amely abból az időből való, amikor a szigetre érkeztek a telepesek” – mondta Henriksen, akinek csapata 300 kilogramm mintát vett a további elemzésekhez.

A vizsgálatok kiderítették, hogy helyben termelt árpáról van szó. A kutatók az import gabona lehetőségét kizárták, hiszen a viking hajók ilyesfajta szállításra nem voltak alkalmasak.

A grönlandi klíma akkortájt melegebb volt, mint manapság, zöld növényzet borította a peremterületeket – ahogyan azt a sziget elnevezése is mutatja: zöld sziget –, így Erik vikingjei az Izlandról hozott magokkal mezőgazdasági termelésbe kezdhettek. A 13. században zajlott kis jégkorszak azonban mindent megváltoztatott: egyre csökkent az aratási és érési időszak, ami már nem volt elég az árpa fejlődésének. Egy bizonyos ponton a vikingek már nem voltak képesek fenntartani a vetőmagtermelést, csökkent az előállítható kenyér és ital mennyisége, ami jelentősen megnehezítette számukra a túlélést.

A hideg éghajlat nemcsak az árpatermesztés befejezését idézte elő, hanem a sziget elnéptelenedését is. Amikor Erikék a szigetre érkeztek, az őslakos inuitoknak már nyomuk sem volt, valószínűleg egy korábbi jégkorszak miatt halhattak ki. Ugyanez várt a vikingekre is; grönlandi vikingről írott források utoljára 1408-ban szóltak, ezt követően eltűntek, de senki sem tudja, hogy erre mikor és hogyan került sor.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?


	Grönlandon is ihattak sört a vikingek

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra